„Csallóköz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
A terület valószínű eredeti vegetációját a kőrises, sziles tölgyes és a füzes nyárfás ártéri erdők alkotják. Helyenként szintén megtalálhatóak mocsarak különböző fajtái. Vezető fa fajta a nyárfa és a füzek, de mindezek mellett előfordul a fehér akác, kőris és a szilfák. Bokrok közül megtalálható a fekete bodza, galagonya, som, fagyal, kányabangita és a szeder. Az ártéri erdőnek dzsungelszerű jelleget kölcsönöznek a kúszónövények.
 
Állattani szempontból a terület rendkívül fontos a halfauna védett, kihalás szélén álló fajának a lápi pócnak, mely a dunamenti terület endemikus faja - valamint az emlősök közül a patkányfejű pocoknak az előfordulása miatt.
 
Értékes kétéltűek és hüllők előfordulása, mint például az ásóbéka vagy az [[erdei sikló]]. A Hami nádas emellett madártanilag is jelentős lelőhely tekintettel a 80 madárfajra, amiből 51 védett, mint például a nádiposzáta, sármány, fülemüle és mások. A Hami nádas pillanatnyilag a viszonylag legöregebb mocsári növényi biotóp a csicsói területen. Eredetileg dunai folyóág folyamatos eliszaposodásának eredménye. A terület értéke ritka mocsári életközösség megőrzésében rejlik, amely a legidősebb a csicsó terület fokozatosan eliszaposodó volt dunai-ágainak sorában.
A Hami nádas pillanatnyilag a viszonylag legöregebb mocsári növényi biotóp a csicsói területen.
Eredetileg dunai folyóág folyamatos eliszaposodásának eredménye. A terület értéke ritka mocsári életközösség megőrzésében rejlik, amely a legidősebb a csicsó terület fokozatosan eliszaposodó volt dunai-ágainak sorában.
 
A Csallóközben telelnek át az északi vadlibafajok, s a terület kedvelt élőhelye a vadkacsának, [[fácán]]nak, [[fürj]]nek, [[túzok]]nak és számos védett madárfajnak. [[Baka (Dunaszerdahelyi járás)|Baka]] község határában, a Duna ártéri erdeiben található a ritkaságszámba menő [[rétisas]] kiemelten védett fészkelőhelye. A [[fekete harkály]] által kiszorított [[szalakótafélék|szalakóta]] az 1970-es években teljesen eltűnt, de az 1990-es évek közepén ismét felfedezték néhány példányát. A túzok-állomány az 1970-es években még megközelítőleg 300–400 körül mozgott, jelenlegi állománya azonban csupán néhány egyedre korlátozódik. Viszonylag gyakori madárfaj a [[gyurgyalag]]. A [[hattyúk]] egyedszáma is nagy mértékben megnövekedett.<ref>Szabad Újság 1996. augusztus 8-i lapszáma.</ref>
108 ⟶ 106 sor:
{{csonk-szakasz}}
{{átdolgozni}}
Észak-Csallóköz fő látnivalója a [[Bacsfa|szentantali]] [[ferences rend|ferences]] kolostor, amely a vidék fontos [[búcsújáróhely]]e immár három évszázada. A legenda szerint [[1715]]-ben a kegyképen [[Szűz Mária]] szemeiből először víz, azután [[vér]] tört elő. Még több könnyezés is történt és csodás gyógyulások történtek a buzgó imádság hatására. [[Remete Szent Antal]]-zarándokhellyé vált és mind a mai napig búcsút tartanak a kolostorban.Sok látnivaló található még Csallóközben, számos kastélyok, múzeumok. A legnagyobb turisztikai helyet viszont a bősi vízierőmű jelenti. Itt a töltésen - kerékpárutakon Bécsből az erőműn keresztül Csiliznyárad felé el lehet jutni Budapestre is. A Csicsói Holtág Nemzeti Természetvédelmi Terület Csicsó és Kulcsod kataszterében a Duna folyó árterületén kivül fekszik. Összterülete 79,87&nbsp;hektár, ebből 52,28&nbsp;hektár esik Csicsó kataszterébe. Védett övezetté csak a Csicsóhoz tartozó rész lett nyilvánítva.
 
A Csicsói Holtág a Csallóköz egyik természetileg legértékesebb területe. A terület magját maga a szabálytalan alakú holtág alkotja. A keleti partvonalat meredek védőgát határolja, a nyugati part enyhébb lejtésű és folyamatosan sűrű , gyékényesbe és nádasba megy át. Az egész holtág a fokozatosan eliszaposodás és növényzettel való benövés stádiumában van.
 
A keleti részen egy nagy öböl található. amely a töltésnek a 19. század végén bekövetkezett gátszakadásakor keletkezett. A nyugati részen a partok hosszában majdnem a teljes holtág be van nőve vízi növényzettel. Ez a jelenség valószínűleg a domináns nyugati szelekkel hozható összefüggésbe. A rezervátum külső területét a régi, több mint 100 éves, parti vegetációval benőtt dunai töltés alkotja. Ez egy változó szélességű ártéri-erdő és bozót sáv a holtág hosszában, amely a vízfelület felé helyenként littorális (azaz a tengerpartokra jellemző) növénytársulásokba megy át. A töltés átmenetet képez a szomszédos mezők és a tavak között, egyben ez alkotja a rezervátum védett övezetét is.
116 ⟶ 114 sor:
A védett övezetben található a Hami nádas is, hol a növénytakaró központi részét a nád és a magas sás sűrű vegetációja alkotja. A nádas helyenként vizenyős területbe megy át, máshol füzes vagy nyárfás növényzet határolja. A helyszín közepén a Ham csatorna halad. A vízi növénytársulások közül a csatornában jelentős: békaliliom, fehér tündérrózsa, vízitök, virágkáka.
 
A Duna már az Osztrák-Magyar monarchia korában is bizonyos szakaszaira fel volt osztva. A folyó mentén lakóházak épültek az alkalmazottaknak, akiknek feladata a szakaszok őrzése volt. Az utolsó ilyen gátőr az Első Szlovák Köztársaság idején egy Lion nevű olasz származású polgár volt, aki Csicsóra nősült. Az ő háza őrzi még ma is a holtágat - LION-t.
 
A terület a Duna vízgyűjtő területébe tartozik. Hidrológiai szempontból is főleg a [[Duna]] folyásának hatása alatt áll.