„Egyesült Nemzetek Szervezete” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Tagjai: Átirányítások (Turkásznivalók), replaced: San Francisco → San Francisco |
a →Tagjai |
||
45. sor:
[[1945]]-ben az 51 alapító tagállam a következő volt: [[Amerikai Egyesült Államok]], [[Argentína]], [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], [[Belgium]], [[Bolívia]], [[Brazília]], [[Chile]], [[Csehszlovákia]], [[Costa Rica]], [[Dánia]], [[Dél-afrikai Köztársaság]], [[Dominikai Köztársaság]], [[Ecuador]], [[Egyesült Királyság]], [[Egyiptom]], [[Etiópia]], [[Fehéroroszország]], [[Franciaország]], [[Fülöp-szigetek]], [[Görögország]], [[Guatemala]], [[Haiti]], [[Hollandia]], [[Honduras]], [[India]], [[Irak]], [[Irán]], [[Jugoszlávia]], [[Kanada]], [[Kínai Köztársaság]], [[Kolumbia]], [[Kuba]], [[Lengyelország]], [[Libanon]], [[Libéria]], [[Luxemburg]], [[Mexikó]], [[Nicaragua]], [[Norvégia]], [[Panama]], [[Paraguay]], [[Peru]], [[Salvador]], [[Szaúd-Arábia]], [[Szovjetunió]], [[Szíria]], [[Törökország]], [[Ukrajna]], [[Új-Zéland]], [[Uruguay]] és [[Venezuela]]. A [[második világháború]] vesztesei tehát nem lehettek alapító tagállamok.
Az alapítást követő évben 1946-ban csatlakozott a világszervezethez [[Izland]], [[Svédország]], [[Afganisztán]] és [[Thaiföld]]. 1947-ben [[Jemen]]nel és [[Pakisztán]]nal, 1948-ban [[Mianmar|Burmával]], 1949-ben [[Izrael]]lel, valamint 1950-ben [[Indonézia|Indonéziával]] bővült a szervezet. Ekkor a felvétel megakadt, mert az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] nem kívánta [[Magyarország]]ot, [[Bulgária|Bulgáriát]], [[Románia|Romániát]] és [[Albánia|Albániát]] felvenni a szervezetbe, annak ellenére, hogy a békeszerződésekben ezeknek az országoknak a tagságot megígérték. Az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] ugyanakkor támogatta volna több olyan ország felvételét, amelyeket a [[Szovjetunió]] nem kívánt felvenni: [[Olaszország]]ét, [[Finnország]]ét, [[Japán]]ét, [[Portugália|Portugáliáét]]. Így 1951-ben már 18 tagállam várt felvételre. A [[Szovjetunió]]
[[1973]]-ban belépett a [[Német Demokratikus Köztársaság]] és a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]] 133. és 134. tagként. [[Ausztria]] [[1955]]-ben, [[Svájc]] [[2002]]-ben lépett be.
51. sor:
1992-ben, a [[Szovjetunió]] szétesése után [[Oroszország]] tagságát külön tagfelvételi eljárás nélkül ismerték el a [[Szovjetunió]] jogutódjaként, aminek azért volt jelentősége, mert így [[Oroszország]] "megörökölte" a [[Szovjetunió]] tagságát a Biztonsági Tanácsban. A többi szovjet utódállamot pedig felvették a szervezetbe. Ugyanakkor [[Jugoszlávia]] szétesése után a szervezet megtagadta azt a szerb kérést, hogy tagfelvételi eljárás nélkül a [[Szerbia|Szerbiából]] és [[Montenegró]]ból álló Kis-Jugoszlávia tagságát jogutódlás címén ismerjék el. [[Kínai Köztársaság|Tajvan]] pedig annak ellenére nem tagja a szervezetnek, hogy korábban a Biztonsági Tanácsban is képviselte [[Kína|Kínát]]. [[Kínai Köztársaság|Tajvant]] az államok többsége nem tekinti államnak, hanem olyan, a [[Kína]]i Népköztársasághoz tartozó szigetnek, ahol egy helyi ''de facto'' kormány van hatalmon.
1958-ban [[Egyiptom]] és [[Szíria]]
A tagsági jogokat a Biztonsági Tanács javaslatára a Közgyűlés felfüggesztheti, ha például egy állammal szemben kényszerítő eljárást határoztak el. A felfüggesztett állam jogait később a Biztonsági Tanács állíthatja helyre. A Biztonsági Tanács javaslatára a Közgyűlés 2/3-os többséggel kizárásról is határozhat. Felfüggesztésre és kizárásra még nem került sor, de [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]] vonatkozásában a kizárás felmerült.
74. sor:
== Célja ==
Fő célja: A világbéke és nemzetközi biztonság megtartása, bármennyire is akadályozzák a nagyhatalmak.▼
▲A világbéke és nemzetközi biztonság megtartása, bármennyire is akadályozzák a nagyhatalmak.
Mellékcéljai:
|