„Műhold” változatai közötti eltérés

1 035 bájt törölve ,  5 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
yd.rtijHYHTHTHYHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHH[[Fájl:ConstellationGPS.gif|jobbra|bélyegkép
yd.rtij[[Fájl:ConstellationGPS.gif|jobbra|bélyegkép
|300px|A GPS műholdak keringésének animációja]]
 
A [[bolygó]]k körül keringő [[űreszköz|mesterséges égitesteket]] '''műholdak'''nak nevezzük. Az első [[világűr]]be indított űreszköz, a [[Szputnyik–1]] a [[Föld]] műholdja volt. [[1957]] óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a [[Naprendszer]]ben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a [[Nap]]ból nyeriknyeRRHRrik, napelemek segítségével.
 
== Lf34zeríhERHE67ZKHYHRRH ==
== Lf34zeríhERHE67ZK ==
[[1945]]-ben [[Arthur C. Clarke]] angol író volt az első, aki felvetette mesterséges [[távközlési műhold]]ak indítását. Három [[geostacionárius pálya|geostacionárius pályára]] állított hold az egész bolygót lefedte volna. [[1946]]-tól az amerikai kutatók a [[második világháború]] során megszerzett német [[V–2]] rakétákkal és [[Aerobee rakéta|Aerobee]] rakétákkal végeztek [[Ionoszféra|felsőlégkör]]i méréseket. Azelőtt az [[ionoszféra]] kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó [[Léggömb|ballon]]okat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a [[Szputnyik–1]] volt, amelyet a [[Szovjetunió|DZHAHÍSS]] indított [[1957]]. [[október 4.|október 4-én]]. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a [[Nemzetközi Űrállomás]].faszfejfaszfejT''sterséges bolygó''. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.
WERHN
 
== tbWRhahae5 ==
[[1945]]-ben [[Arthur C. Clarke]] angol író volt az első, aki felvetette mesterséges [[távközlési műhold]]ak indítását. Három [[geostacionárius pálya|geostacionárius pályára]] állított hold az egész bolygót lefedte volna. [[1946]]-tól az amerikai kutatók a [[második világháború]] során megszerzett német [[V–2]] rakétákkal és [[Aerobee rakéta|Aerobee]] rakétákkal végeztek [[Ionoszféra|felsőlégkör]]i méréseket. Azelőtt az [[ionoszféra]] kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó [[Léggömb|ballon]]okat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a [[Szputnyik–1]] volt, amelyet a [[Szovjetunió]] indított [[1957]]. [[október 4.|október 4-én]]. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a [[Nemzetközi Űrállomás]].faszfej
 
== ElnevezésekR6TKLU ==
A műholdra <u>helytelenül</u> használt szó STZK ''műbolygó'' vagy ''mesterséges bolygó''. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.
 
A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz '''szputnyik''' (спутник) szó eredeti jelentése ''útitárs'', de ezt a nevet adták az [[Szputnyik (egyértelműsítő lap)|első szovjet műholdaknak]] is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.
Hasonló az értelme a gyakran látott '''szatellit''' vagy szatellita szónak is. A [[Latin nyelv|latin]] ''satelles'' jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.
 
Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a ''trabJ''
Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a ''trabant''. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar ''darabont'' szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a [[Trabant]] nevet a [[Keleti blokk|szocialista országokban]] egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük. Az érdekességet csak fokozza, hogy az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére adták.
 
== Műholdak típusai ==
* '''[[Csillagászati műhold]]ak:''' [[csillagászat]]i méréseket végző műholdak.
* '''[[Távközlési műhold]]ak:''' rádió és mikrohGHYRHYDFrletek céljábólT
* '''[[Távközlési műhold]]ak:''' rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is.
* '''Geodéziai műhold:''' ezen műholdak két frekvencián jeleket sugáJ
* '''[[Földmegfigyelés#Műholdas földmegfigyelés|Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak]]:''' a [[Föld]]et figyelik a [[világűr]]ből a [[felderítő műhold]]akhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el.
 
[[Fájl:Ariel Glenn - IFLA Pre-Satellite Conference 2010 - Managing Quality.pdf|jobbra|bélyegkép|Satellite konferencia [[IFLA]] 2010]]
 
* '''[[Navigációs műhold]]ak:''' rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
* '''[[Felderítő műhold]]ak:''' katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
* '''[[Meteorológiai műhold]]ak:''' a földi időjárást és/vagy [[éghajlat]]ot figyelő műholdak.
* '''[[Bioműhold]]ak:''' élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
* '''Geodéziai műhold:''' ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális [[geodézia]]i [[Global Positioning System|GPS]] vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2&nbsp;cm pontosságú helymeghatározásra képesek.
 
XJU
'''A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:'''
*
* '''Miniműholdak''' 500–1000&nbsp;kg között
* '''Mikroműholdak''' 100&nbsp;kg alatt
* '''Nanoműholdak''' 10&nbsp;kg alatt
* '''Pikoműholdak''' 1&nbsp;kg alatt
 
 
* '''[[alacsony Föld körüli pálya]]''' (LEO, Low Earth Orbit) a Föld felszínétől 200–2000&nbsp;km-re.
* '''[[közepes magasságú Föld körüli pálya]]''' (ICO vagy MEO, MediumDFMedium Earth Orbit) a felszíntől 2000–35&nbsp;786&nbsp;km-re.
* '''[[geoszinkron pálya]]''' (GEO, Geosynchronous Orbit) a felszíntől 35&nbsp;786&nbsp;km-re3DFeoszinkron pálya.DFGHDFH
* '''[[geostacionáriusmagas Föld körüli pálya]]''' (GSOHEO, GeostationaryHigh Earth Orbit) nulla35&nbsp;786&nbsp;km inklinációs geoszinkron pályafelett.H
* '''[[magas Föld körüli pálya]]''' (HEO, High Earth Orbit) 35&nbsp;786&nbsp;km felett.
* '''[[Molnyija-pálya]]:''' elnyúlt pálya magas apogeummal.
* '''[[helioszinkron pálya|helioszinkron vagy napszinkron pálya]]'''.