„Fort Donelson ostroma” változatai közötti eltérés

A váratlan győzelem ellenére a konföderációs tábornokok továbbra is szkeptikusak voltak esélyeikkel kapcsolatban és újabb késő éjjeli haditanácsot tartottak, ahol újra a kitörési mellett határoztak. Február 15-én hajnalban Pillow támadást indított McClernand hadosztályának védtelenebb jobb oldala ellen. Az északi katonák képtelenek voltak a fagyban aludni, ezért a meglepetés nem volt teljes, de Grantet mindenesetre sikerült megtéveszteni. NemA sebesült Foote beszélni akart vele, így nem számítva semmilyen támadási kísérletre még hajnalhasadás előtt felkelt és elindult Footea folyón lejjebb horgonyt vető hajóihoz az admirálisvetett meglátogatásárahajókhoz. Grant utasításai szerint hadosztályparancsnokai nem kezdeményezhettekmozdulhattak harcotállásaikból és senki nem volt kijelölve a távollevő parancsnok helyettesítésére.{{refhely|Nevin, 1983|84–86. o.|Gott, 2003|192. o.|Cooling, 1999|28–29. o.|Woodworth, 2005|94. o.}}

A támadás elsősorban McClernand csapatainak rossz elhelyezése és tapasztalatlansága folytán járt sikerrel, valamint Nathan Bedford Forrest lovasságának oldaltámadása folytán. Richard Oglesby és John McArthur ezredesek dandárjait érte a legkeményebb csapás, ezért rendezetten visszavonultak újraszerveződés és lőszervételezés céljából. Reggel nyolc óra körül McClernand üzenetet küldött Lew Wallace-nak segítséget kérve, de Wallace sajátosana értelmezvekapott Grantutasítások utasításaitmiatt nem érezte magát felhatalmazva, hogy egy másik hadosztályt ért támadás ellen támadólaghadosztályát fellépjenelmozdítsa, ezért elutasította a kérést. Wallace futárt küldött Grant szállására további utasításokért.{{refhely|Stephens, 2010|50-51. o.|Nevin, 1983| 86-87. o.}} Eközben McClernand katonáinak lőszere kifogyóban volt, de visszavonulásuk még nem csapott át menekülésbe. A korábban hadtáptisztként szolgáló Grant hadserege ekkoriban még nem tanulta meg, hogyan kell tartaléklőszert és ellátmányt vinni a tűzvonalban küzdő frontegységekhez. A Wallace táborába érkező második futár már zaklatottan azt kiabálta, hogy ''„a jobbszárnyunk menekül! ... Az egész hadsereg veszélybe került!”''.{{refhely|Nevin, 1983|87. o.}} Ezúttal Wallace végresaját felelősségére küldött egy dandárnyi segítséget Charles Crufttal az élén. Crufték igyekeztek Oglesby és McArthur helyét átvenni, de megérkezve meg kellett állapítaniuk, hogy Pillow csapataiba botlottak és máris az oldalukat fenyegető támadás bontakozott ki, így aztán ők is visszavonultak. {{refhely|Nevin, 1983|86–87. o.| Gott, 2003|194–203. o.|Cooling, 1999|29. o.|Woodworth, 2005|96. o.}}