„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés

pótlás
(nemzetközi katalógusok a Wikidatából)
(pótlás)
 
==Élete==
Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában [[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Waldbauer József]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól [[Komjáthy János]], 1901-től [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
 
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''„Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól).
 
Számos [[gramofon]]felvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.<ref>[http://gramofononline.hu/search.php?ord=1&p=0&sf=0&q=vincze%20zsigmond%20%28zongora%29 Gramofon online]</ref>
 
1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, kinek szülei Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek voltak. [https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P68-9M9]
 
==Művei==
101

szerkesztés