„Eset” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 2 link kékítése |
a redundáns linkek negszüntetve |
||
2. sor:
Az '''eset''' ([[Latin nyelv|latinul]] ''casus)'' a [[nyelvészet]]ben jelenti egyrészt ([[mondattan]]ilag) az '''esetviszony'''t, ami egy ragozott névszó és a fölérendelt mondatrész között fennáll, másfelől pedig ([[Morfológia (nyelvészet)|alaktanilag]]) azt az '''esetrag'''ot, amivel az illető névszó kifejezi az adott esetviszonyt. Az eset fogalmára általános definíciót adni elég nehéz; és az egyes nyelvekre való alkalmazása néha vita tárgyát képezi (például az [[Angol nyelv|angolnál]] vagy a [[Magyar nyelv|magyarnál]]). Az eseteket mint minden [[agglutináló nyelv]]ben, a magyarban is esetragokkal jelöljük. Előfordulhatnak előttük [[jel (nyelvészet)|jelek]] (például a többes szám jele, vagy a magyarban [[birtokos személyjel]], birtokjel, birtoktöbbesítő jel). A névszó lehetséges eseteinek felsorolását [[névszóragozás]]nak, ''deklinációnak'' nevezzük.
A szónak a
Az eseteket mint minden
Az esetrag előfordulhat [[vonzat]]on (például ''rávesz valami'''re'''; képes valami'''re''''') vagy szabad [[bővítmény]]en ''(a szobá'''ban''' beszélget)'' is, de csak névszókon (azaz főneveken, mellékneveken, számneveken).
9. sor:
Az agglutináló nyelvekben az eseteket külön [[Morféma|morfémák]] testesítik meg, amelyek egymás után, jól elkülöníthetően helyezkednek el (pl. magyar: ''egész|ség|ünk|re''), és többnyire külön meg lehet feleltetni őket az egyes jelentéselemeknek. A [[Flektáló nyelv|flektáló]], hajlító vagy fúziós nyelvek ezzel szemben az eseteket gyakran a szóalakok megváltoztatásával ([[flexió]]val) – a szótő változtatásával – fejezik ki. E nyelvekben azonban csak korlátozott számú toldalék járulhat a szótőhöz, és ezek sokszor egybeolvadnak a tővel, nem bonthatóak fel további elemekre, és egyidejűleg több nyelvtani jelentést kódolnak (innen ered a ''fúziós nyelv'' megnevezés is).
Az ismertebb nyelvek közül eseteket találunk például a [[német nyelv|németben]] (4), [[orosz nyelv|oroszban]] (6),
Az [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvek]] gyakoribb esetei a következők:
19. sor:
* [[megszólító eset]] (vocativus – a magyarban nincs; közelítése: ''„te ház!”'').<!-- az "ó, ház!"-at inkább hagyjuk, mert ha egy magyar költő megszólítja a házat, az inkább a "te"-vel teszi -->
Az esetek közül megkülönböztetünk grammatikai eseteket (
== Lásd még ==
|