„Rudolf Carnap” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
 
== Élete ==
Ronsdorfban született, a [[Barmen]]i Gimnáziumban majd a [[Jéna]]i és [[Freiburg im Breisgau|Freiburgi]] egyetemen végezte tanulmányait. Az egyetemen fizikát, matematikát, és [[Bruno Bauch]]tól filozófiát tanult (Bauch leginkább [[Neokantianizmus|neo-Kantiánusnakneokantiánusnak]] mondható). Leghíresebb és legnagyobb hatású tanára viszont [[Gottlob Frege]], a modern logika atyja. Eredetileg Carnap érdeklődése a fizika volt, de a tanulmányait megszakította az [[első világháború]], amely alatt katonaként szolgált. Ezek után folytatta tanulmányait és disszertációját „A tér” (Der Raum) címen írta a tér elméletéről Bauch témavezetésével. Már ez a disszertáció problémás volt, mert sem fizikának, sem filozófiának nem akarták elfogadni. 1922-es védése után folytatta kutatásait a fizika filozófiai kérdéseiről. Ekkor [[Albert Einstein]] [[relativitáselmélet]]e volt hatással több kortárs tudományos beállítottságú filozófusára. 1924 és 1925 között [[Edmund Husserl]] szemináriumaira is bejárt. Fiatalon levelezésbe került [[Bertrand Russell]]-lel, aki szintén nagy hatással volt rá.
 
1926-ban '''[[Bécs]]be''' költözött, hogy a Bécsi Egyetemen egy akadémiai posztot foglaljon el, és tagja lett az ún. [[Bécsi kör]]nek, melyet [[Moritz Schlick]] vezetett. A kör tagjai, főleg Schlick szorgalmazására találkozott időnként [[Ludwig Wittgenstein]]nel is, akinek viszont kissé ellenszenves volt a kör, és különösen Carnap. 1928-ban Carnap publikálta korai fő művét, és a logikai empirizmus korai szakaszának meghatározó művét ''„A világ logikai felépítése”'' (Der logische Aufbau der Welt (röviden: Aufbau)) címmel. 1929-ben ''„A logika vázlata”'' (Abriss der Logistik) egy matematikai-logikai kézikönyvet adott ki. 1930-ban [[Hans Reichenbach]]-hal közösen a „Megismerés” (Erkenntnis) nevű folyóiratot alapították meg.