„Trójai háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Rövid áttekintés – Trója: Hozzá Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
8. sor:
Homérosz költeményében a háború kiváltó oka [[Helené|Szép Heléna]] elrablása volt. Helené [[Menelaosz spártai király|Meneláosz]] felesége volt, akit Parisz, a trójai király [[Priamosz]] fia szöktetett meg Spártából. Ennek megtorlására vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja. Azonban tíz éves küzdelem után sem sikerült a megerősített várost elfoglalniuk. Nagy szerepet játszott ebben, hogy Priamosz apja, [[Laomedón]] alatt [[Poszeidón]] és [[Apollón]] építették a városfalak nagy részét, azok a szakaszok, amelyeket ők építettek, bevehetetlenek voltak. Hasonló szerepe volt a városvédő [[Pallasz Athéné]] szobrának, a [[Palladión]]nak. Ezen felül maguk az istenek is beavatkoztak a háborúba, ki ezen, ki azon az oldalon.
[[Odüsszeusz]] egy szolgától látta aki buta egy falovat faragott fiának és ebből nyert ötlet által építették meg végre a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat ([[trójai faló]]), amelyben a harminc legbátrabb görög harcos rejtőzött el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek. [[Kasszandra]] és a pap [[Laokoón]] figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát. Innen származik a mondás: ''„félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”'', illetve a ''„trójai ló”'' fogalom. Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, hogy a vélt ajándékot a városba húzhassák.
== A görög haderő kérdése ==
| |||