„Dézna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a egyértelműsítés - Arad
43. sor:
 
== Története ==
Várát, illetve várnagyát 1318-ban ''Deznye,'' 1340-ben ''Dezne,'' 1619-ben ''Deszni,'' magát a települést 1601-ben ''Dezna,'' 1619-ben ''Deszny,'' 1808-ban ''Deszna'' alakban említik. A vár 1317-től [[Zaránd vármegye]]i királyi vár és uradalmi központ volt, 1387 és 1552 között a [[Losonczy család]] birtoka. 1566-tól, [[Borosjenő]] eleste után végvár, majd 1574 és 1596 között [[Oszmán Birodalom|török]] kézen volt. Őrsége 1658-ban feladta a törököknek, majd az 1693-as császári ostromkor rommá vált. Az alatta fekvő település a 17–19. században [[mezőváros]]. 1732-ben Rajnald modenai herceg birtokába került. Környékén a 18. században már folyt vasérckitermelés. Az [[román ortodox egyház|ortodox egyház]] iskoláját 1789-ben alapították, a század végén [[Vályi András]] román lakosságúnak írta.<ref>[http://www.arcanum.hu Vályi András: ''Magyar Országnak leírása'']</ref> 1802-től a Török, majd a [[Wenckheim család]]é lett. 1828-ban 758 lakosa volt. 1833-ban évi három országos vásár tartására nyert szabadalmat, amelyeken főként sertést és ökröt árultak. Az 1840-es évek elején egy angol cég öntödét és [[Hámor (fémfeldolgozás)|vashámorokat]] létesített Restyirátán, a [[Béli-hegység]]ben, Zúgó felett három kilométerre. A hámorok mellé magyarokat és [[felvidék]]i szlovákokat telepítettek, de a faluból is sokan jártak fel dolgozni. A hámorok termékeit többek között [[Arad (Románia)|Arad]], [[Szeged]], [[Nagyvárad]], [[Kolozsvár]] és [[Marosvásárhely]] piacain értékesítették. A munkástelep mellé Török József magyar nyelvű, [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] iskolát létesített. 1848–49-ben ágyúgolyókat öntöttek itt. 1882–85-ben 64–83, német és román munkás dolgozott a vasgyárban. A 19. század végén évi 560 [[tonna]] nyersvasat termelt.<ref>[[Vajda Lajos (történész)|Vajda Lajos]]: ''Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok.'' Bukarest, 1981, 286. o.</ref> 1900-ban felszámolták. Az itteni várkertből terjedt el a [[sikulai alma]]. Ebből és a nagy területen termő szilvából pálinkát főztek. A Wenckheim-birtokon működött az akkori Magyarország egyik első modern halgazdasága. A falu fölött, a patak mentén ma is vannak halastavak, mellettük halvendéglő üzemel. A faluban neuromotoros rehabilitációs intézet működik.
 
1880-ban 1048 lakosából 773 volt román, 161 magyar, 54 szlovák, 12 német és 48 egyéb anyanyelvű; 753 [[román ortodox egyház|ortodox]], 246 [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]], 21 zsidó és 20 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallású volt.
78. sor:
 
{{portál|Erdély|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Dézna}}
[[Kategória:Arad_megye_településeiArad megye települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dézna