Főmenü megnyitása

Módosítások

a
egyértelműsítés - Arad
A nemzetőri szolgálatot minden 20 és 50 év közötti életkorú, városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben ½ jobbágytelekkel vagy azzal megegyező nagyságú földdel, illetve évi 100 pengő tiszta jövedelemmel rendelkező férfira kiterjesztették. Lovas vagy gyalogos szolgálat közül lehetett választani, de ha valaki nem lett lovas, annak mindenképpen gyalogosként kellett szolgálnia. [[Batthyány Lajos]] 1848. április 20. körül hozta létre a nemzetőrség vezérlésének legfelsőbb szervét, az [[Országos Nemzetőrségi Haditanács]]ot. Batthyány többszöri is kijelentette, hogy a Haditanácsot a miniszterelnöki hivatal kiegészítő részének tekinti. A nemzetőrség irányítói Batthyányi után [[Nádosy Sándor]] ezredes, majd a Haditanács hadügyminisztériumba olvasztása után [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszter, azt követően 1849 májusától [[Szemere Bertalan]] belügyminiszter és miniszterelnök voltak. A hadügyminisztérium és a katonai hatóságok csakis a tábori szolgálatra mozgósított nemzetőrséggel rendelkeztek.
 
Hasonlóan a reguláris alakulatokhoz, a nemzetőrség hadszervezeti alapegysége is a zászlóalj volt. Egy városban általában egy, egy megyében egy-négy zászlóalj volt. A zászlóaljak alapegységei a századok, a századok alapegységei a szakaszok voltak. Még [[Erdély]], a [[határőrvidék]] és [[Horvátország]] nélkül is 350-380 ezer nemzetőrt írtak össze, ebből elenyésző számú, 6000 lovas nemzetőr volt. Noha tüzérségről nem rendelkeztek törvényi szinten, az alakulatok igyekeztek ágyúhoz jutni – ennek ellenére mindössze [[Arad (Románia)|Arad]]on tudunk egy tüzéralakulatról. A tisztjeiket századosig maguk választhatták, kiképzésüket a nyugalmazott cs. kir. tisztekre bízták. A törvények elvben lehetővé tették, hogy a nemzetőr alakulatokat hatáskörükön túl vessék be, azonban ez a törvény meghozásakor elég valószínűtlennek tűnt. A délvidéki szerb lázadás és vérengzés viszont hamarosan elgondolkodtatta a vezetőket, hogy a nemzetőrséget mennyire lehet katonai célokra alkalmazni. A déli határokon fegyverkező horvátok és lázadó szerbek ellen váltásokban tömegével vezényeltek nemzetőröket, a váltások ideje 4-8 hét között változott. A nemzetőr alakulatok azonban gyakran kudarcot vallottak, mert mire beleszoktak volna a szolgálatba, térhettek is haza.
 
==== Az önkéntes mozgó nemzetőrség ====
 
==== Gyalogság ====
A 45, magyarországi és erdélyi sorozású sorezredi zászlóaljból és 5 gránátoszászlóaljból mindössze 25 sorgyalog és 2 gránátoszászlóalj tartózkodott itthon. Mellettük 16 sorezredi, 1 gránátos és 1 helyőrségi zászlóaljat találunk az országban. Magyarország nemzetiségei közül igazából csak a szlovákok harcoltak a magyar oldalon (a szabadságharc teljes időtartama alatt tucatnyi honvédzászlóalj került szinte teljesen szlovák legénység által feltöltésre, míg császári oldalon mindössze egy önkéntes "szlovák" légió került megszervezésre, többnyire prágai cseh diákokból<ref>{{cite book |last=Hermann |first= Róbert |title=Új Képes Történelem, 6. kötet, Nemzet születik, 79. oldal |year=1982 |publisher= Helikon Kiadó, Magyar Könyvklub|location= Budapest|id= ISBN 963-54-8471-2}}</ref>), így a 25 sorezredi zászlóaljból 6, a 2 gránátos zászlóalj közül az egyik szerb, román vagy horvát nemzetiségűekből állott; további 4 zászlóalj legénysége vegyes volt. 1848 nyarán sikerült hazavezényelni 5 további zászlóaljat, de ezek közül az egyik októberben [[Arad (Románia)|Arad]] és [[Temesvár]] őrségéhez csatlakozott. Az országból 1848 tavaszán sikerült elvezényeltetni a magyarországi sorozású, de horvát nemzetiségű 53. sorezred 3 zászlóalját, nyáron a galíciai 9. sorezred egy, és 12. sorezred 3 zászlóalját, ősszel pedig az olasz 23. sorezred 2 zászlóalját. A helyzet azonban a határőr ezredeknél volt igazán súlyos: a horvátországi részen lévő 8, a szerémségi 3, bánsági 3 és erdélyi 4 határőr ezredből mindössze az erdélyi állomásozású 1. és 2. székely ezred maradt hű a szabadságharc ügyéhez. A helyzet valamivel szerencsésebb volt abból a szempontból, hogy a nem magyar nemzetiségű katonákból álló ezredek 1. és 2., tehát jobbik zászlóaljaiból 22 nem itthon tartózkodott (többnyire Itáliában). Az udvarral történt októberi szakítás (1848. október 3.) után teljesen csak 20 sorgyalog és egy gránátos zászlóalj csatlakozott a magyarokhoz. A 62. gyalogezredből egy és egy csonka zászlóalj, illetve a 61. gyalogezredből szintén egy csonka zászlóalj (ezeket később összevonták), illetve az olasz legénységű 16. sorezred két zászlóalja, amiből azonban az egyik nagy része a szerbekhez dezertált. Összesen tehát: 23 sorgyalog, 1 gránátos, és a székely határőr ezredek által kiállított 11 határőr zászlóalj.
 
==== Lovasság ====
 
====== Huszárezredek felállítása a gyakorlatban ======
A huszárezredek felállításának gyakorlati nehézségeiről [[Eötvös Károly]] Utazás a Balaton körül c. könyvében<ref>Eötvös Károly: ''[http://mek.oszk.hu/04900/04924/html/ Utazás a Balaton körül]'', 1900 teljes mű elektronikus formában </ref> ad leírást: „Negyvennégy mesterembernek kell hetekig dolgozni, míg a legénynek huszárformát adnak. És tizenhat mesterembernek kell hetekig dolgozni, míg a lónak huszárló formája lesz. Meddig kell még aztán a lónak és legénynek tanulni, míg a kettőből egy huszár lesz.” Eötvös korabeli szájhagyományt rögzítő leírása szerint, amikor [[Josip Jelačić|Jellasic]] serege elérte Kanizsát, a magyar kormány egy huszárezred sürgős felállításáról döntött. A szükséges lóállomány előteremtésére Mészáros hadügyminiszter magához kérette az ismert gazdag, [[Zsidók|zsidó]] lókereskedőt, Brachfeld Arnoldot, 900 huszárló sürgős, 8 napon belüli előállítására. A lehetetlenül rövid határidő ellenére Brachfeld az országot behálózó zsidó lókereskedők gyors akcióba szervezésével 4 napon belül leszállította a 900 lovat pesti Károly-kaszárnya udvarára. A Mészáros által előre megszabott 100 forintos lovankénti vételár kiegyenlítésére az átvevő Krein ezredes állított ki utalványt, melyet végül az időközben a kormánnyal Debrecenbe menekült [[Duschek Ferenc|Duschek]] pénzügyminiszter személyesen fizetett ki Brachfeldnek készpénzben.<ref>{{Cite web|title = Eötvös Károly: Balatoni utazás|url = http://mek.oszk.hu/04900/04924/html/balaton0012.html|work = mek.oszk.hu|accessdate = 2016-02-14}}</ref>
 
==== Tüzérség ====
90 602

szerkesztés