„Căile Ferate Române” változatai közötti eltérés

a
egyértelműsítés - Arad
a (egyértelműsítés - Arad)
[[Fájl:Nagyszalonta Railway Station.jpg|bélyegkép|250px|Nagyszalontai vasútállomás]]
 
Erdély Magyarországhoz tartozott 1920-ig, amíg a [[trianoni békeszerződés]] Romániának juttatta; ennélfogva a vasúthálózat fejlesztése is a magyar igényeknek megfelelően történt. [[1875]]-re mind [[Erdély]]ben, mind [[Románia|Romániában]] megépültek már a vasúti fővonalak, amit a [[Baross Gábor|Baross-korszakban]] több mellékvonal is követett. A reformkorban [[Resicabánya|Resicabányán]] és [[Arad (Románia)|Arad]]on megépültek az első mozdony- és vasúti gördülőanyaggyárak, amelyek kiszolgálták az egész régió szükségleteit. Több magyar mellékvonalban találhatunk még ma is beépítve a századfordulóról származó resicai vasúti síneket.
 
=== A 20. század első fele ===
[[Fájl:RO NT Roman railway station.jpg|bélyegkép|250px|A romani vasútállomás]]
1918-ban a [[Regát|Román Királyság]] egyesült [[Erdély|Erdéllyel]], [[Bánság]]gal, [[Besszarábia|Besszarábiával]] és [[Bukovina|Bukovinával]], minek következtében megszerezte ezen területek vasútvonalait is. Az [[Oroszország]]tól megszerzett [[besszarábia]]i széles nyomtávú vonalakat át kellett építeni a [[Románia|Romániában]] szokásos normál nyomtávra. Ugyanakkor átvette a [[Resicabánya]]i mozdonygyárat (új néven „Malaxa”), átalakítatta az [[aradArad (Románia)|aradi]]i gyárat vagongyártás céljaira és új mozdonygyárat építtetett [[Bukarest]]ben (Augusztus 23. Művek).
 
A két világháború közötti időszakban a legtöbb vasútvonalat kétvágányúsították. Az első kétvágányúsított a [[Bukarest]]–[[Ploiești]]-[[Câmpina]] volt, mely 1912-re készült el. Ezt követték a következő vonalak:
A [[románia]]i [[vasút]]i vontatásnak kettős története van, hiszen az első vasútvonalak megépítésekor [[Erdély]] és [[Bánság]] a [[Habsburg Birodalom]] részei voltak, a [[Regát|Román Királyságot]] pedig [[Havasalföld]] és [[Moldva]] alkotta, melyhez később, a függetlenségi háború után, csatlakozott az addig török fennhatóság alatt álló [[Dobrudzsa]].
 
[[Erdély]]ben, [[1872]]-ben a [[resicabánya]]i üzemben szerelték össze az első gőzmozdonyt, melyet John Haswell, a [[bécs]]i ''Staatliches Eisenbahn Gesellschaft'' igazgatója tervezett. [[1891]]-ben megalapították az [[aradArad (Románia)|aradi]]i Johan Weitzer Vagongyárat, mely elsősorban az [[erdély]]i normál nyomtávú vasutak számára gyártott [[gőzmozdony]]okat és vasúti kocsikat. Az [[aradArad (Románia)|aradi]]i gyárban [[1896]]-ra készült el az első gőzmozdony (377 sorozat), a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] 377-es sorozatának tervei alapján. Ezt a mozdonyt elsősorban mellékvonalak teherforgalmának lebonyolítására tervezték. [[1896]]–[[1922]]-ben [[Arad (Románia)|Arad]]on összesen 125 mozdonyt építettek, ezek közül viszont egy sem maradt fent, a két világháború közötti időszakban az összeset felszámolták. [[1922]] óta az [[aradArad (Románia)|aradi]]i gyár kizárólag vasúti kocsik gyártásával foglalkozik.
 
[[1880]]-ban a CFR megalakulásakor a [[Románia|román állam]] kénytelen volt külföldről beszerezni az összes szükséges gőzmozdonyt. Míg [[1882]]-ben 193 mozdony üzemelt, számuk az [[első világháború]] idejére elérte a 932-t .
Az ország legnagyobb [[rendezőpályaudvar]]a a [[bukarest]]i, mely [[1910]]–[[1913]] között épült, ''Chitila Rendezőpályaudvar'' néven. A két világháború bombázásai során jelentős károkat szenvedett. [[1940]]–[[1948]] között az egyre növekvő vasúti forgalom kielégítése céljából egy új pályaudvart építettek, párhuzamosan a régivel, melynek neve ''Bukaresti Új Rendezőpályaudvar'' lett.
 
[[1955]]-ben megépült az első mechanizált rendezőpályaudvar [[Ploiești]]-n, amely automata fékrendszerének köszönhetően napi 4000 kocsi mozgatására is képes volt. [[1977]]-ben épültek meg a [[golești]]-i és [[koslárd]]i rendezőpályaudvarok, majd [[1979]]-ben az [[aradArad (Románia)|aradi]]i, [[nagyvárad]]i és [[szucsáva]]i. [[1982]]-ben adták át a forgalomnak a naponta 5400 kocsit mozgatni képes [[socola]]i rendezőpályaudvart.
 
Napjainkban a legnagyobb forgalmat a [[bukarest]]i, [[brassó]]i, [[koslárd]]i, [[dés]]i és [[konstanca]]i rendezőpályaudvarok bonyolítják le.
{{Képfelirat|x=-94.0|y=-76.0|scale={{{width|-1}}}|text=<sup>'''[[Nagyvárad]]'''</sup>}}
{{Képfelirat|x=-182.0|y=-182.0|scale={{{width|-1}}}|text=<sub>'''[[Nagyszeben]]'''</sub>}}
{{Képfelirat|x=-66.0|y=-145.0|scale={{{width|-1}}}|text=<sub>'''[[Arad (Románia)|Arad]]'''</sub>}}
{{Képfelirat|x=-120.0|y=-170.0|scale={{{width|-1}}}|text=<sub>[[Piski]]</sub>}}
{{Képfelirat|x=-59.0|y=-128.0|scale={{{width|-1}}}|text=<sub>[[Kürtös]]</sub>}}
|}
</div>
|| [[Brassó]] – [[Podu Olt|Olthídi kitérő]] – [[Nagyszeben]] – [[Alvinc]] – [[Piski]] – [[Arad (Románia)|Arad]] – [[Kürtös]] || 470&nbsp;km||
* '''200A''' [[Tövis (település)|Tövis]] – [[Alvinc]] (29&nbsp;km)
* '''201''' [[Piatra Olt]] – [[Băbeni (Vâlcea megye)|Băbeni]] – [[Râmnicu Vâlcea]] – [[Călimănești (Vâlcea megye)|Călimănești]] – [[Podu Olt|Olthídi kitérő]] (164&nbsp;km)
* '''213''' [[Máriaradna]] – [[Temesvár]] (68&nbsp;km)
* '''214''' [[Livazeny]] – [[Lupény]] (17&nbsp;km)
* '''215''' [[Arad (Románia)|Arad]] – [[Nagylak (Románia)|Nagylak]] (52&nbsp;km)
* '''216''' [[Arad (Románia)|Arad]] – [[Perjámos]] – [[Nagyszentmiklós]] – [[Valkány]] (87&nbsp;km)
* '''217''' [[Temesvár]] – [[Perjámos]] – [[Nyerő]] (93&nbsp;km)
* '''218''' [[Temesvár]] – [[Nagycsanád]] (78&nbsp;km)
* 308 [[Segesvár]] - [[Székelyudvarhely]] (47&nbsp;km)
* 309 [[Nagyvárad]] - [[Félixfürdő]] (10&nbsp;km)
* 310 [[Temesvár]] (Északi pályaudvar) - [[Arad (Románia)|Arad]] - [[Újszentanna]] - [[Nadab]] - [[Illye]] - [[Nagyvárad]] (178&nbsp;km)
* 311 [[Nagyszalonta]] - [[Kötegyán]] (13&nbsp;km)
* 312 [[Nagyvárad]] - [[Körösszeg]] (23&nbsp;km)
* 315 [[Venterrogoz]] – [[Bihardobrosd]] (10&nbsp;km)
* 316 [[Vaskoh]] - [[Pusztahollód]] - [[Illye]] (101&nbsp;km)
* 317 [[Arad (Románia)|Arad]] - [[Borosjenő]] - [[Gurahonc]] - [[Brád]] (167&nbsp;km)
* 318 [[Borosjenő]] - [[Csermő]] (14&nbsp;km)
|| [[Fájl:Harta CFR 300.svg|200px]]||
A román [[vasút]]vonal 15 ponton kapcsolódik a szomszédos országok ([[Magyarország]], [[Ukrajna]], [[Moldova]], [[Bulgária]], [[Szerbia]]) vasúthálózataihoz:
* [[Magyarország]]gal:
** [[kürtös]]i határátkelő az [[Arad (Románia)|Arad]]–[[Budapest]] vonalon
** [[nagyszalonta]]i határátkelő a [[Nagyszalonta]]–[[Kötegyán]] vonalon
** [[biharpüspöki]] határátkelő a [[Nagyvárad]]–[[Püspökladány]] vonalon
90 602

szerkesztés