„Herkulesfürdői emlék (film)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékítés |
a egyértelműsítés - Arad |
||
57. sor:
== Háttér-információk ==
=== A címadó melódia és szerzője ===
[[Pazeller Jakab]] ([[1869]]–[[1957]]) [[Baden bei Wien|Badenben]] született. A [[bécs]]i zenei konzervatóriumban [[hegedű]] és zeneszerzés szakon tanult Carl Michael Ziehrer tanítványaként. [[1895]]-ben a Carl Theater karmestere lett, ugyancsak Bécsben. A következő évben a 33. gyalogezred katona karmestereként [[Arad (Románia)|Arad]]on és [[Herkulesfürdő]]n szolgált. [[1906]]-ban [[Budapest]]re helyezték át, ahol a 38. gyalogezred állományába került. Hét évvel később megnősült. A Tanácsköztársaság ideje alatt feleségével és két gyermekükkel a fővárosból [[Székesfehérvár]]ra menekült. [[1921]]-ben beállt [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] seregébe. A II. Honvéd gyalogezred katona karmestere lett, egyúttal kinevezték a Bocskay Katonai Akadémia zeneigazgatójává. Egészségi állapota az évek folyamán megromlott, ezért [[1924]]-ben a nyugdíjazását kérte. [[1925]]-ben nyugállományba került. Innentől kezdve a teleket Budapesten, a nyarakat [[Zebegény]]ben töltötte. [[1945]]-ben osztrák származására hivatkozva a kommunista magyar kormány megvonta a nyugdíját, és feketelistára tette az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] egykori katonatisztjeként. [[1956]]-ban [[nyitány]]t komponált az októberi forradalom tiszteletére. A következő esztendőben elhunyt. Zenei életműve: 1 [[opera (színmű)|opera]], 2 [[operett]], 1 [[balett]], 3 nyitány, 5 fantázia, számos [[keringő]], katonainduló, sláger, [[magyar nóta]], tánc, dal és zenekari kompozíció. A ''Herkulesfürdői emlék'' mellett legismertebb szerzeménye az ''Akácos út''.
Pazeller halálának évében [[Bajor Nagy Ernő]] így írta le a ''Herkulesfürdői emlék'' születésének történetét az ''[[Ország Világ]]'' című folyóiratban: „[[1903]] júniusának egyik délelőttjén Herkulesfürdőn, a harminchármas ezred zenekarának karmestere – Pazeller Jakab – véletlenül ráért egy kicsit, mert nem volt délelőtt próbájuk. Bement a szalonba, leült a zongorához, és saját kedvtelésére játszani kezdett. Egyszer csak érdekes téma bontakozott ki a rögtönzésből: keringő, könnyű kis bódulat, áradó romantika s meglepő, érdekes hangvétel ölelkeztek benne. Valami egészen új sarjadt ki a hangok véletlen rendjéből. Most már ő maga is jobban odafigyelt. Addig-addig kalandozott ujja a billentyűkön, míg kiformálódott egy, a főtémához illő szomorkás, boldog utójáték. Aztán rájött, hogy az utójáték előjátéknak is jó. Fél óra múlva felírta a kottapapír fejlécére a címet: ''Herkulesfürdői emlék''. Még aznap hangszerelte, két nap múlva pedig be is mutatták. Ez volt a fiatal zeneszerző 121. műve, akinek nevéhez olyan ismert dallamok fűződnek, mint az ''Akácos út'' zenéje. [...] Magyar slágernek nem volt még ilyen sikere.”
121. sor:
{{Portál|Filmművészet}}
{{DEFAULTSORT:Herkulesfu~rdo~iemlek}}
[[Kategória:1977 filmjei]]
| |||