„Szerdahelyi Kálmán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
a egyértelműsítés - Arad |
||
19. sor:
==Élete==
[[Fájl:Prielle Kornélia és Szerdahelyi Kálmán.jpg|bélyegkép|bal|150px|Prielle Kornélia és Szerdahelyi Kálmán]]Szerdahelyi Kálmán Miskolcon született, apja [[Szerdahelyi József]], a neves színész, operaénekes és zeneszerző volt. Már diákkorában kiderült vonzalma a színjátszás iránt (nővére, Szerdahelyi Nelli is színész, operaénekes lett), majd apja akarata ellenére beállt Feleki Miklós és Havi Mihály társulatába, de 1844-től már apjával együtt járták az országot. 1847-ben megnősült, [[Prielle Kornélia|Prielle Kornéliát]], a kor ünnepelt színésznőjét vette feleségül, de később elváltak. Ezután Benke Jozefinát, [[Benke József (színművész)|Benke József]] lányát, [[Laborfalvi Róza]] húgát vette el. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején honvéd volt, utána [[Kolozsvár]]on színészkedett, majd 1850-től [[Arad (Románia)|Arad]]on játszott korábbi direktoránál, Havi Mihálynál. 1854-ben a [[Nemzeti Színház]] társulatához szerződött, amelynek élete végéig tagja volt. Itt ismét elvette Prielle Kornéliát (később megint elváltak), akivel remek párost alkottak a színpadon. 1872. szeptember 30-án búcsúzott a színpadtól, és másfél hónappal ezután Nagybányán halt meg.
Szerdahelyi Kálmán a színjátszáson kívül műfordítással és írással is foglalkozott, több színdarabot és operát fordított magyarra, például ''Sardou'': Az utolsó levél, ''Scribe'': Próféta, [[Jacques Offenbach|Offenbach]]: Denis úr és nője. 1856-ban írta a ''Rászedtek a komédiások'' című darabját, amit a Nemzetiben be is mutattak.
50. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Magyar színészek]]
[[Kategória:Magyarországi szabadkőművesek]]
|