„Ficzay Dénes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fénykép hozzáadása, Nagy István, Pécska.
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a egyértelműsítés - Arad
5. sor:
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = [[Arad (Románia)|Arad]]
| születés dátuma = [[1921]]. [[december 27.]]
| halál helye = [[Arad (Románia)|Arad]]
| halál dátuma = [[1985]]. [[március 2.]] {{életkor-holt|1921|12|27|1985|03|02}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
18. sor:
}}
 
'''Ficzay Dénes''' álneve: Galsai János ([[Arad (Románia)|Arad]], [[1921]]. [[december 27.]] – [[Arad (Románia)|Arad]], [[1985]]. [[március 2.]]) [[Magyarok|magyar]] irodalomtörténész, bibliográfus.
 
== Életútja ==
 
A középiskolát szülővárosában végezte, [[magyar nyelv|magyar]]-[[olasz nyelv|olasz]] szakos diplomát szerzett [[Kolozsvár]]ott. Mint egyetemi hallgató az [[Erdélyi Helikon]] belső munkatársa. Tanári pályáját Kolozsvárt kezdte, [[1945]]-től [[líceum]]i tanár Aradon. Könyvismertetései, folyóiratszemléi, irodalmi emlékezései az [[Utunk]], [[Igaz Szó]] és a helyi sajtó hasábjain jelentek meg; számos irodalmi dokumentumot közölt a hazai és [[magyarország]]i irodalomtörténeti szaksajtóban, értékes adalékokat szolgáltatva [[Jókai Mór]], [[Mikszáth Kálmán]], [[Justh Zsigmond]], [[Ady Endre]], [[Kosztolányi Dezső]], [[Tömörkény István]], [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], [[Krúdy Gyula]], [[Karinthy Frigyes]], [[Móricz Zsigmond]], [[Papp Dániel (író)|Papp Dániel]] s a romániai magyar írók közül [[Kuncz Aladár]], [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábor]] pályaképéhez. A [[NyIrK]] és a [[budapest]]i [[Irodalomtörténeti Közlemények]] állandó munkatársa. A Brassói Lapokban IX-es és X-es tankönyvpótló magyar irodalomtörténeti cikksorozatot írt 1970-1972-ben.
 
Bibliográfiai tevékenysége során 10 000 tételből álló helytörténeti [[bibliográfia|bibliográfiát]] állított össze Arad művelődéstörténetéhez. Az irodalmi helytörténet egyik úttörője, ''Aradi krónika'' című esszéi az [[Igaz Szó]]ban ([[1971]]) megjelenítették a múltból szülővárosának pezsgő irodalmi életét. A [[Tóth Árpád Irodalmi Kör]] egyik megalapítója és előadója. Két különlenyomata: ''[[Török Gyula (író)|Török Gyula]] levelei családjához'' (Budapest, [[1965]]); ''Ady, A Holnap és a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] Aradon'' (Kolozsvár, [[1967]]).
35. sor:
 
{{portál|Erdély|-}}
 
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
[[Kategória:Magyar bibliográfusok]]