„Tóth Sándor (filozófus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Munkássága: A Hét (WP:BÜ), replaced: [[A Hét (hetilap, Bukarest)| → [[A Hét (folyóirat, 1970–)| |
a →Életútja: egyértelműsítés - Arad |
||
24. sor:
== Életútja ==
Középiskolai tanulmányait [[Temesvár]]on folytatta, 1936-tól a temesvári Magyar Ház keretében működő [[Cserkészet|cserkész]]csapat tagjaként fedezte fel [[Ady Endre|Adyt]] és a népi írókat, ugyanitt ismerkedett meg [[Szabó Árpád (klasszika-filológus|Szabó Árpád]]dal, aki nagy hatással volt világnézetének későbbi alakulására. [[1937]] [[május]]ában, közvetlenül az osztályvizsgák előtt öt társával együtt „magyar irredenta összeesküvésben való részvétel” vádjával kizárták az ország összes iskolájából. Abban az évben szülei [[Arad (Románia)|Arad]]ra költöztek, ahol 1937-től munkás lett egy ottani textilgyárban, majd 1938-tól irodai alkalmazott egy reklámügynökségnél. Ebben az időben kerül kapcsolatba a [[Magyar Dolgozók Szövetsége|MADOSZ]]-szal, majd 1939-ben az illegalitásban dolgozó Kommunista Ifjúsági Szövetséggel. 1941-ben letartóztatták, 15 hónapi börtön után 1944 augusztusáig egy büntetőszázadban dolgozott. Aradra hazatérve, 1945 tavaszáig Aradon, majd Temesváron a MADOSZ, illetve az [[Magyar Népi Szövetség|MNSZ]] aktivistája, 1946 novemberétől [[Bukarest]]ben pártfunkcionárius. Közben 1946-ban letette az érettségi vizsgát s beiratkozott a [[Bolyai Tudományegyetem]]re, ahol 1950-ben végzett. A filozófia szakon harmadéves korától, 1949-től tanársegéd, majd lektor, folytatólag a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]]-n 1962-től docens a filozófia, majd a filozófia–szociológia tanszéken. 1972-ben doktorált.
[[1954]]–[[1955]]-ben Csehi Sárával és [[Weissmann Endre|Weissmann Endrével]] társszerzője volt annak a felső pártmegbízás alapján belső használatra készült, több mint 100 oldalas jelentésnek, amely („a burzsoá [[nacionalizmus]] megnyilvánulásai és az ellenük való harc a kolozsvári egyetemeken” téma keretében) részletesen feltárta a Bolyai Tudományegyetem helyzetét, az intézménnyel és tudományos személyzetével szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetéseket. (A jelentésnek az [[Országos Széchényi Könyvtár|OSZK]]-ba került teljes szövege azóta is kiadatlan.) Tagja volt annak az 1954-ben kezdeményezett és [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábor]] egykori tanítványaiból álló csoportnak, amely a politikailag meghurcolt professzor életművét felmérte. A két kötetet kitevő anyagot azonban 1958-ban, már nyomdailag előkészített állapotában az ÁIMK fölöttes szervei leállították, s a szedést beolvasztatták. Tóth Sándor részt vett a [[Korunk]] újraindításában, majd 1957-ben tagja lett a folyóirat új folyama szerkesztőségének is, ahol főként koncepcionális-stratégiai kérdésekkel foglalkozott. 1958-ban pártutasításra kizárták a Korunk szerkesztőségéből. 1963–80 között a folyóirat külső munkatársa. [[1988]]-ban áttelepült [[Magyarország]]ra, 1989-től a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Szociológiai Intézetének címzetes egyetemi tanára.
| |||