„Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →1918-1944 közt: egyértelműsítés - Arad |
|||
17. sor:
Id. [[Kántor Lajos (filológus)|Kántor Lajos]] a magyar-román népköltészeti kölcsönhatásokat vizsgálta két dolgozatában (''Magyarok a román népköltészetben.'' Kolozsvár, 1933 és ''Kölcsönhatás a magyar és a román népköltészetben''. Kolozsvár, 1933). Szintén a román-magyar irodalmi-szellemi kapcsolatokról szólnak [[Veress Endre]], [[Józsa János]] [[román nyelv]]en publikált tanulmányai. Szőcs Géza (?) ''Mihai Eminescu és Petőfi Sándor'' ([[Gyergyószentmiklós]], 1923), [[Veégh Sándor]] ''Petőfi a románoknál'' (Csíkszereda, 1934) címmel tesz közzé kis füzetet. [[Sulica Szilárd]] szegedi egyetemi tanár két dolgozata is (Szeged, 1937; Budapest, 1942) a magyar irodalomnak és művelődésnek a románra gyakorolt hatását elemzi.
Az [[1930-as évek]] közepétől bontakozik ki az akkor még [[Arad (Románia)|Arad]]on élő [[Gáldi László]] komparatisztikai munkássága. Az aradi Vasárnapban jelennek meg ''Ady és Eminescu találkozása'' (1933/4), ''A magyar Eminescu'' (1935/2), ''Madách és Eminescu'' (1935/17), ''Három költő a múltba tekint'' (1938/19), ''Vörösmarty és Eminescu'' (1939/6-7), ''[[Kölcsey Ferenc|Kölcsey]] és Eminescu'' (1940/8) c. kisebb közleményei. Nagyobb tanulmányai közül kiemelkedik ''Árgirus históriája az oláh irodalomban'' ([[Egyetemes Philologiai Közlöny]], 1939/2), ''Goga pesti évei és a "Luceafărul"'' (uo. 1941/2), ''XVIII. századi humanizmusunk és a románság'' (Budapest, 1940), ''Magyar-román szellemi kapcsolatok'' (Budapest, 1942), ''Az olasz művelődés hatása a balkáni népekre'' (Balkáni Füzetek 1942), ''"Lúdas Matyi" román átdolgozása'' ([[Irodalomtörténet (folyóirat)|Irodalomtörténet]], 1943/3), ''Az erdélyi román tudományos élet magyar forrásai'' (Magyarok és románok II. Budapest, 1944).
A komparatisztikáról mint akkor újszerű diszciplínáról elméleti és módszertani ismertetést [[Jancsó Elemér]] nyújt ''Az irodalomtörténetírás legújabb irányai'' c. dolgozatában (Erdélyi Múzeum, 1934/1-6).
| |||