„Tamás Lajos (nyelvész)” változatai közötti eltérés

a
→‎Életútja, munkássága: egyértelműsítés - Arad
a (→‎Életútja, munkássága: egyértelműsítés - Arad)
 
== Életútja, munkássága ==
Középiskoláit [[Arad (Románia)|Arad]]on végezte, 1922-ben lett a budapesti [[Eötvös József Collegium]] tagja. 1922–24 között matematika–fizika szakra járt a budapesti egyetemen, majd német, francia és román szakcsoportból szerzett diplomát. Ösztöndíjasként a [[bécs]]i, a [[berlin]]i és a [[párizs]]i egyetemek hallgatója, 1930-ban [[doktorátus|doktorált.]] 1936-ig a [[Országos Széchényi Könyvtár|Széchényi Könyvtár]] munkatársa volt. 1933-tól a budapesti egyetem magántanára, 1936-ban az általános roma­nisztika és román filológia tanszékre került. 1940–44 között a [[kolozsvár]]i [[Erdélyi Tudományos Intézet]] igazgatója, a Kolozsvárra visszaköltözött [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|I. Ferenc József Tudományegyetem]] tanára. 1944 őszén visszatért Budapestre, ahol tanszékvezetői munkája mellett 1948–51-ben az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Bölcsészettudományi Karának dékánja, 1951–56-ban az egyetem rektora volt. 1940-től az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező, 1964-től rendes tagja, 1963–65-ben az MTA I. Osztályának titkára, 1966-tól nyugdíjazásáig (1973) az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.
 
Első tudományos publikációját 1927-ben közölte. Későbbi tudományos tevékenységének középpontjában a magyar–román nyelvtörténeti és művelődéstörténeti kapcsolatok vizsgálata állt. A román, neolatin, albán nyelvtudomány, a balkáni filológia, a Duna-táji areális nyelvészet és az általános nyelvtudomány művelője volt. Az MTA számos tudományos bizottságának munkájában vett részt, több folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt.
90 602

szerkesztés