Főmenü megnyitása

Módosítások

a
egyértelműsítés - Arad
==Élete==
 
Előbb katona volt és a francia háborúban megsebesült, ez azonban nem akadályozta őt abban, hogy jeles színész váljék belőle. Szép színpadi alak és univerzális tehetség volt. kedvenc szerepei voltak a Lassen Juliusban és Hamletben a címszerep, a Haramiákban Moor Károly. Nőül vette [[Déryné Széppataki Róza|Déryné]] nővérét, Széppataki Johannát és színésztársaságot szervezett, melyhez Déryné is csatlakozott (aki őt később elhagyta). 1815 szeptemberében Pesten lépett föl, ahol a lebontásra ítélt Rondellában átmenetileg működő magyar társulatnak volt a tagja. 1816-tól színigazgatóként tevékenykedett. Ő volt az első olyan magyar vállalkozó-direktor, aki takarékos gazdálkodás útján, a vezető színészek számára kifizetett havi fix bérrel vezetett tárulsatokat évtizedeken keresztül, nagy sikerrel. 1819. október 21-től társaságával Komáromban működött; innét vándorolt tovább: 1821-ben Nyitrán, 1822 őszén Pesten, 1823-ban [[Balatonfüred]]en találjuk őt. Ezután [[Erdély]]be ment és ott dalszínész-társaságot is alakított. Három évi mulatás után [[Magyarország]]ra jött vissza; megfordult 1827-ben [[Szeged]], [[Arad (Románia)|Arad]], [[Szabadka]], [[Baja]], [[Pécs]], [[Székesfehérvár]] városokban, az év utolsó három hónapját és 1828 első havát Pesten töltötte, hetenként kétszer adván mutatványait a német színházban. 1827-ben igazgatója volt az Erdélyországi Énekes Társaság magyarországi turnéjának. 1828-ban a miskolci színház megnyitására hívták meg; a színházat ingyen engedték át neki, sőt segélyben is részesítették. 1830-ban és a következő években Miskolcon, [[Eger]]ben, [[Sátoraljaújhely]]en, [[Ungvár]]t, [[Pelsőc]]ön, [[Debrecen]]ben és több más helyen fordult meg. 1836-ban [[Kassa|Kassára]] ment, itt is hat évre ingyen engedték neki át a színházat, de itt sem maradt sokáig, mert már 1837-ben Pécsett járt és 1838 márciusában [[Nagyvárad]]on, ahonnan Erdélybe ment, ahol több évig maradt. 1845-ben Pécsett játszott; ekkor elhagyta őt operája és [[Zombor]]ban csak drámát adott elő; innen Bajára, majd Aradra és Nagyváradra ment, míg nem 1848-ban meghívták a kassai színházhoz [[Klestinszky László]] mellé aligazgatónak és művezetőnek. Az 1849. évi katasztrófa után Nagyváradon működött. Ezután Csabai társaságával egyesült és Debrecenben működött 1852 végén, amikor a sokat hányatott igazgató tragikus véget ért. Lilla, nevelt leánya elhagyta és Rónaihoz szökött; e miatt mély bánat és keserűség fogta el, éjbe borult szelleme, nekidőlt a tűztől piros kemencének és nagy kínok közt meghalt.
 
Mint színész, nem tartozott a jelentősek közé. Eleinte hősszerepeket gformált meg, majd lassanként kiszorult a szerepkörből. Ezután inkább kisebb karakterszerepeket kapott.
* Perföldy ([[Kisfaludy Károly]]: [[A kérők]])
* Buzgó Pál ([[Szigligeti Ede]]: A rab)
* Főbíró (Szigligeti Ede: Csikós)
 
==Színművei==
* Hunyady László halála, eredeti szomorújáték 4 felvonásban (Vandza Mihállyal együtt, előadták Rozsnyón 1830. nov. 27.)
* Thurzó Szaniszló, vagy a magyar jó barátok, német után (Rozsnyón 1830. dec. 5.)
* Gróf Essex vagy a titkos szerelem áldozatja, szomorújáték öt felvonásban. (Debrecenben, 1831. ápr. 9.)
 
==Forrás==
90 602

szerkesztés