„Munkapszichológia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Pszichológia}}
 
A '''munkapszichológia''' olyan tudomány, mely a dolgozó emberek munkakörnyezetében lejátszódó tevékenységeinek pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a hatékonyabb termelés és a dolgozók jóléte érdekében. Így háromHárom tényezőre irányítja a figyelmet: a dolgozó emberre, a munkakörnyezetre és a termelési tevékenységre.
 
== A munkapszichológia története 1920 és 1938 között - Human relations ==
 
=== 1920-tól napjainkig ===
 
[[Frederick Winslow Taylor]]t gyakran bírálták amiatt, hogy nem vette figyelembe a munka emberi vonatkozásait. Természetesen Taylor is tudatában volt annak, hogy a munkások lelkiállapota is befolyásolja a teljesítményt, de a munka fizikai-mechanikai vonatkozásaival ellentétben ezeket nem vizsgálta tudományos alapossággal (Klein, 2004). A human relations irányzat, amely pontosan ezeket a bírálatokat figyelembe véve, a taylori irányzat ellenlábasaként jött létre, [[Elton Mayo]] nevéhez kötődik.
 
=== 1920 és 1938 között - Human relations ===
 
1923-1924-ben Elton Mayo, [[Ausztrália (ország)|ausztrália]]i születésű pszichológus és [[Szociológia|szociológus]] egy [[philadelphia]]i textilgyárban végzett kutatásokat annak érdekében, hogy megállapítsa, mi áll a 250 százalékos fluktuáció és az alacsony termelékenység hátterében. A dolgozókkal való beszélgetései alapján bevezetett pihenőidő eredményeképp a fluktuáció 5 százalékra csökkent (Klein, 2004).
21 ⟶ 27 sor:
A Hawthorne vizsgálatok feltárták az informális dolgozói csoportok fontosságát és hatásukat a termelés kontrolljára, rávilágítottak a dolgozói attitűdök fontosságára, az együtt érző és rokonszenvező és megértő felügyelő értékére és annak szükségességére, hogy a dolgozókat emberként kezeljék (Muchinsky, 1983). A vizsgálatok eredményeképp a munkapszichológia témája némiképp megváltozott. A vizsgálatokat megelőző negyven évben az irányzat mögött álló hajtóerő a vállalati hatékonyság fejlesztése volt, ám a vizsgálatok eredményei árnyalták a képet azzal, hogy az emberi viselkedés komplexitására világítottak rá.
 
=== Munkapszichológia a második világháborúban ===
 
A [[második világháború]] kitörésével az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban dolgozó munkapszichológiával foglalkozó szakemberek új kihívással találkoztak, hogy segítsék a [[nemzet]] mobilizálását egy két [[kontinens]]en zajló háborúra.
30 ⟶ 36 sor:
A háború alatt a munkapszichológia a civil életben is jelen volt, egyre nagyobb gyakorisággal alkalmazták a kifejlesztett foglalkoztatási teszteket, valamint a rendszeres munkából való távolmaradás csökkentésének lehetőségeit is vizsgálták. Az [[ipar]] felfedezte, hogy a munkapszichológia számos eredményét felhasználhatja a kiválasztás, kiképzés, [[gép]]tervezés, és különösen érdeklődtek a [[szociálpszichológia]] iránt. A katonák attitűdjeinek vizsgálati módszerei szintén alkalmazhatóak voltak az iparban (Muchinsky, 1983). Összegezve tehát a háború alatt kidolgozott technikák az üzleti életben és az iparban is alkalmazhatók.
 
=== Az ergonómia megszületése ===
 
Mint új tudomány, a munkapszichológia is hamar további tudományterületekre bomlott (Muchinsky, 1983), ezek közül is kiemelkedik az ergonómia, melynek közvetett előzményeihez egészen [[Leonardo da Vinci]]-ig kell visszatekintenünk, míg közvetlen előzményei a második világháborúban gyökereznek, míg a fogalmat magát először W. Jastrzebowsky használta egy 1857-ben megjelent tanulmányában.
41 ⟶ 47 sor:
Kezdetben az ergonómia az [[érzékelés]] és [[mozgás]]irányítás [[pszichológia]]i jellegű problémái iránt érdeklődött, túlságosan hangsúlyozta a műszaki jelleget (Klein, 2004) és távol tartotta magát olyan pszichológiai kérdésektől, mint a dolgozók attitűdje, [[Késztetés - (drive) elméletek|motivációja.]] Az utóbbi időben a tendenciák azonban azt mutatják, hogy a kutatók is belátták, hogy az üzemi problémák rendszerszemléletű megközelítése nem teszi lehetővé a [[szociálpszichológia]]i, szervezetpszichológiai jellegű témák figyelmen kívül hagyását (Klein, 2004).
 
=== A munkapszichológia története 1946-tól napjainkig – Szervezeti és munkapszichológia megszületése ===
 
Ebben az időszakban vált a munkapszichológia legitim tudományterületté (Muchinsky, 1983). Egyre több egyetem és főiskola kezdett kurzusokat indítani és tudományos fokozatok is megszerezhetővé váltak a témában. Az új tudomány különböző területekre bomlott (ezek egyike az ergonómia).
51 ⟶ 57 sor:
*[[Klein Sándor (pszichológus)|Klein, S.]] (2004). Munkapszichológia. Budapest, EDGE 2000.
*Muchinsky, P. M. (1983). Psychology applied to work. An introduction to industrial and organizational psychology. Chicago, IL: The Dorsey Press.
 
 
{{Portál|Pszichológia}}