„Citadella (Budapest)” változatai közötti eltérés

a
kis átrendezés, átfogalmazás
(Visszaállítottam a lapot 176.63.64.25 változatára (mentés ideje: 2016-02-29 17:04:48, oldid: 17267182) a Látszer segítségével)
a (kis átrendezés, átfogalmazás)
Az [[UNESCO]] a budai [[Várhegy (Buda)|Várheggyel]] és a [[Duna]] két partjának panorámájával együtt a [[Gellért-hegy]]et [[1987]]-ben a [[Világörökség]] részévé nyilvánította.
 
== A szó eredeteEtimológia ==
A ''citadella'' [[olasz nyelv|olasz]] szó [[fellegvár]]at jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt.
 
== Történelem ==
== Az erőd építésének oka ==
{{lásdmég|Gellért-hegyi oppidum}}
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek.
 
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt [[Julius Jacob von Haynau]] építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő [[város]] megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
 
== Története ==
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek.
{{lásdmég|Gellért-hegyi oppidum}}
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. A Csillagdát három európai uralkodó [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] , [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] és [[magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] és [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] jelenlétében [[1815]]-ben avatták fel , akik a napóleoni háborút lezáró [[Szent Szövetség]] megkötésére gyűltek össze, és utaztak [[Buda (történelmi település)|Budára]] a létesítmény megnyitásra.<ref>[http://www.konkoly.hu/fizszem/balazs/fizcent.pdf Balázs Lajos: Egy centenárium margójára]</ref>
 
[[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[Buda ostroma (1849)|1849-es ostrománál]] a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az [[Budai Csillagvizsgáló|egyetemi Csillagda]] épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
 
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű [[Bach-korszak]]ban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen [[Budai várnegyed|budai vár]] helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni [[Budapest|Pest–Buda]] köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a [[Gellért-hegy]]en kezdték megalapozni [[Emmanuel Zitta]] osztrák hadmérnök tervei alapján [[1850]]-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda<ref>[http://budapestcity.uw.hu/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm Gellért-hegyi Csillagda]</ref><ref>[http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_18-19._sz._csillagaszata/a_gellerthegyi_csillagda_1849_evi_pusztulasa.html A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása]</ref> és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül [[Komárom (Magyarország)|Komárom]] városa körül készítette el az „[[Komáromi erődrendszer|utolsó védőbástyát]]”. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
 
A gyűlölt osztrák erőd az [[1867]]-es osztrák-magyar [[kiegyezés]]sel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak [[1899]]-ben vonult ki falai mögül.<ref>Itt szolgáltak az 5. hadtest ([[Pozsony]]) alárendeltségébe tartozó, 1891. január 1-jén alapított 6. Magyar Vártüzérezred ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]]), 2. Zászlóalj ([[Budapest]]) katonái. Miután a XIX.-XX. század fordulóján megszűnt mint katonai létesítmény, a zászlóaljnak a [[Gubacsidűlő|Gubacsi dűlőben]] építették fel a báró [[Ernst Gideon von Laudon|Laudon]] laktanyát. Lásd még ''Osgyán Edina'' : Millenniumi tiszteletadás / Új épületek készültek el az 1896-os évfordulóra a [[Budapest IX. kerülete|Ferencvárosban]] (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 4.) http://www.mno.hu/portal/100556</ref> Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a [[második világháború]]ban, Budapest [[1944]]–[[1945|45]]-ös védelmében a támadó [[Vörös Hadsereg]]gel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
 
== Mint jelkép ==
A gyűlölt osztrák erőd az [[1867]]-es osztrák-magyar [[kiegyezés]]sel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak [[1899]]-ben vonult ki falai mögül.<ref>Itt szolgáltak az 5. hadtest ([[Pozsony]]) alárendeltségébe tartozó, 1891. január 1-jén alapított 6. Magyar Vártüzérezred ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]]), 2. Zászlóalj ([[Budapest]]) katonái. Miután a XIX.-XX. század fordulóján megszűnt mint katonai létesítmény, a zászlóaljnak a [[Gubacsidűlő|Gubacsi dűlőben]] építették fel a báró [[Ernst Gideon von Laudon|Laudon]] laktanyát. Lásd még ''Osgyán Edina'' : Millenniumi tiszteletadás / Új épületek készültek el az 1896-os évfordulóra a [[Budapest IX. kerülete|Ferencvárosban]] (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 4.) http://www.mno.hu/portal/100556</ref> Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a [[második világháború]]ban, Budapest [[1944]]–[[1945|45]]-ös védelmében a támadó [[Vörös Hadsereg]]gel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
 
== Budapest egyik jelképe ==
[[Fájl:Citadel of Buda partial demolition works in 1897.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella katonai jellegének megszüntetése, 1897–98. (A háttérben, a [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi Templom]] mellett folynak a jövendő [[Erzsébet híd]] pesti pillérének alapozási munkái).]]
[[Fájl:Citadellalégifotó.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella légifotója (2009)]]
[[Fájl:BudapestDSCN3929.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|[[Ágyú (löveg)|Ágyúk]] 1944–45-ből]]
 
Jegyzőkönyvileg [[1897]] októberének végén, a demilitarizált Citadella az akkor közel 25 éves [[főváros]] birtokába került.:
 
{{idézet2|''3. § Eme adásvevési jogügylet létrejötte esetére a gellérthegyi erőd, továbbá az [[Újépület|Ujépület]] telkének szabályozása folytán nyilvános utczákra és terekre eső területek minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen mennek át Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába; de kikötendő, hogy a székesfőváros az uj laktanyákhoz szükséges telkek közül azokat, a melyek fővárosi tulajdont képeznek, a leltári becsérték ellenében bocsátja át az állam tulajdonába, továbbá, hogy a gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és táviró állomás létesitését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik.''|1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6544 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről]</ref>}}
 
A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.<ref>[http://bfl.archivportal.hu/id-222-dery_attila_fovarosi_kozmunkak_tanacsa.html Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948). Egy független városrendező hatóság]</ref> Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az [[1960-as évek]]tőlévektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan.
 
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobor]], [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] [[1947]]-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát [[1992]]-ben távolították el és átszállították a budatétényi [[szoborparkMemento Park]]ba.
 
== Hasznosítás ==
Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a [[kazamata|kazamatáiban]] berendezett, [[Budapest ostroma|1944-es ostromra]] emlékeztető háborús [[panoptikum]]ot. A békésebb korszakra emlékeztet a „Budapest anno” fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a [[19. század]] végéig.
 
Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a [[kazamata|kazamatáiban]] berendezett, [[Budapest ostroma|1944-es ostromra]] emlékeztető háborús [[panoptikum]]ot. A békésebb korszakra emlékeztet a „Budapest''Budapest anno”anno'' című fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a [[19XIX. század]] végéig.
 
== Képgaléria ==
 
== Források ==
 
* ''Budapest és a [[Dunakanyar]]'' (Cartographia, 2001) ISBN 963-353-185-3
* [http://egykor.hu/budapest-xi--kerulet/citadella-gellerthegy/957 Budapest XI. kerület Citadella], egykor.hu
* [http://mek.oszk.hu/05300/05391/pdf/Heller_Gellerthegy_Csill.pdf Heller Ágost: (1843–1902) A gellérthegyi csillagásztorony], mek.oszk.hu
 
== További információk ==
{{commonskat|Citadel of Buda}}
 
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=906 Légifotók a Citadelláról]
* [http://www.citadella.hu/ www.citadella.hu]