„Citadella (Budapest)” változatai közötti eltérés

a
kis javítások
a (kis javítások)
a (kis javítások)
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt [[Julius Jacob von Haynau]] építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
 
[[Buda (történelmi település)|Buda]] török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. AAz [[CsillagdaUraniae|CsillagdátUraniaét]] (avagy Csillagdát) három európai uralkodó [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] orosz cár, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] osztrák császár és magyar király, valamint [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a [[napóleoni háború]]t lezáró [[Szent Szövetség]] megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.<ref>[http://www.konkoly.hu/fizszem/balazs/fizcent.pdf Balázs Lajos: Egy centenárium margójára]</ref>
 
Buda várának [[Buda ostroma (1849)|1849-es ostrománál]] a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az [[Budai Csillagvizsgáló|egyetemi Csillagda]] épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar [[kiegyezés]]sel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül.<ref>Itt szolgáltak az 5. hadtest ([[Pozsony]]) alárendeltségébe tartozó, 1891. január 1-jén alapított 6. Magyar Vártüzérezred ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]]), 2. Zászlóalj ([[Budapest]]) katonái. Miután a XIX-XX. század fordulóján megszűnt mint katonai létesítmény, a zászlóaljnak a [[Gubacsidűlő|Gubacsi dűlőben]] építették fel a báró [[Ernst Gideon von Laudon|Laudon]] laktanyát. Lásd még ''Osgyán Edina'' : Millenniumi tiszteletadás / Új épületek készültek el az 1896-os évfordulóra a [[Budapest IX. kerülete|Ferencvárosban]] (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 4.) http://www.mno.hu/portal/100556</ref> Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a [[második világháború]]ban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó [[Vörös Hadsereg]]gel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
 
== Mint jelkép ==
[[Fájl:Citadel of Buda partial demolition works in 1897.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella katonai jellegének megszüntetése, 1897–98. (A háttérben, a [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi Templom]] mellett folynak a jövendő [[Erzsébet híd]] pesti pillérének alapozási munkái).]]
[[Fájl:Citadellalégifotó.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella légifotója 2009-ből]]
[[Fájl:BudapestDSCN3929.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Szovjet ágyúk a Citadella tövében]]
 
Jegyzőkönyvileg 1897 októberének végén, került a demilitarizált Citadella az akkor közel 25 éves [[főváros]] birtokába került:
 
{{idézet2|''3. § Eme adásvevési jogügylet létrejötte esetére a gellérthegyi erőd, továbbá az [[Újépület|Ujépület]] telkének szabályozása folytán nyilvános utczákra és terekre eső területek minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen mennek át Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába; de kikötendő, hogy a székesfőváros az uj laktanyákhoz szükséges telkek közül azokat, a melyek fővárosi tulajdont képeznek, a leltári becsérték ellenében bocsátja át az állam tulajdonába, továbbá, hogy a gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és táviró állomás létesitését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik.''|1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6544 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről]</ref>}}
 
== Hasznosítás ==
 
Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a [[kazamata|kazamatáiban]] berendezett, [[Budapest ostroma|1944-es ostromra]] emlékeztető háborús [[panoptikum]]ot. A békésebb korszakra emlékeztet a ''Budapest anno'' című fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a XIX. század végéig.