„Portál:Lengyelország/Kiemelt szócikk” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:GdanskMieszko GlowneI Miastoby Lesser.jpgPNG|right|thumb|250px|Látkép a MáriaI. templomMieszko ésfejedelem aAleksander városházaLesser tornyaivalképén]]
'''I. Mieszko''' ([[932]] – [[992]]. [[május 25.]]), lengyel uralkodó, a mondai [[Siemomysł]] fia, a [[polánok (nyugati szláv törzs)|polán]] nevű lengyel törzs fejedelme (akikről [[Lengyelország]] – Polska – a nevét kapta).
'''Gdańsk''' ({{kiejtés|Pl-Gdańsk.ogg|lengyelül}}, {{IPA|[ˈgdaɲsk]}}, németül '''Danzig''' {{IPA|[ˈdanʦiç]}}; régi magyar neve ''Dancka'') [[Lengyelország]] hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, [[Pomeránia]] székhelye. A város a [[Balti-tenger]] részét képező Gdański-öböl déli partján helyezkedik el, [[konurbáció]]t alkotva [[Sopot]]tal, [[Gdynia|Gdyniával]], és több kisebb településsel. Az összefüggő, összesítve milliós lélekszámú városi területet a főbb alkotó települések száma után gyakran nevezik [[Hármasváros]]nak ''(Trójmiasto)'', melyek közül Gdańsk számít a legnépesebbnek, a maga 460 ezres lakosszámával.
 
Fontosságát nem csak az adja, hogy ő az első bizonyítottan valós személy a lengyel uralkodók közt, hanem az is, hogy ő térítette keresztény hitre a lengyeleket.
Hosszú története folyamán Gdańsk városát sok néven említették: Gyddanyzc, Kdansk, Gdanzc, Dantzk, Dantzig, Dantzigk, Danzig', Dantiscum, Gedanum. A régészeti kutatások szerint helyén már a 7. században kézműves-halászfalu állt, a 10. század-ban azonban már a pomerániai hercegség megerősített vára. Gdańskot városként Gyddanyzc urbs néven először [[szent Adalbert]] (lengyelül Wojciech) legendájában említi 999-ben szerzője, Jan Kanapariusz, aki szerint Adalbert 997-ben járt a városban.
 
A Mieszko nevet csak később kapta, a korabeli források Mesco, Misico, Mesico, Msko és ezekhez hasonló neveken említik. (Egy dokumentumban a Dagome név – [[Dagome iudex]] – szerepel.)
A városnak sok gyönyörű épülete maradt fenn abból az időből, amikor a Hanza-szövetség tagja volt. A legtöbb turista attració az Ulica Długa (Hosszú utca) és a Długi Targ (Hosszú Piac) területén vagy közelében található. Gyalogos útvonal épült ki az eredeti történeti (főleg 17. századbeli) stílusban újjáépített épületek között, melyet mindkét végén remek városkapuk határolnak. Ezt a részét a városnak gyakran Királyi Útnak hívják, mert a várost meglátogató királyok itt vonultak végig.
 
Uralkodásának kezdetén a [[Balti-tenger]]től délre élő [[wieleták]] és [[voliniaiak]], és szövetségesük, [[Wichman szász gróf]] elleni harcok kötötték le. Pogány nejeit elűzte és Dombrovka cseh keresztény hercegnővel kelt egybe. [[964]]-ben megkeresztelkedett. Templomot építtetett [[Szent György]]nek [[Gniezno|Gnieznóban]], [[968]]-ban [[Poznań]]ban pedig megalapította az első lengyel [[katedrális]]t. A katedrálist [[Szent Péter]]nek szentelték. A város lett az első [[püspökség]] székhelye. A fejedelem [[Szent Adalbert]] prágai érseket és hittérítőt is támogatta.
 
<div align=left><small>{{Szerkeszt|Portál:Lengyelország/Kiemelt szócikk|Frissítés}}</small></div>
<div style="text-align:right;margin-right:10px;margin-bottom:4px;">
[[GdańskI. Mieszko lengyel fejedelem|'''Bővebben >>''']]</div>