„Neuropszichológia” változatai közötti eltérés

A '''neuropszichológia''' az agysérülések következtében a megismerőrendszerben megjelenő deficitmintázatokat rendszerező tudományág. A [[pszichológia]] egyik napjainkban jelentős kísérleti ágazataként nem csak a diagnózissal és a kezeléssel foglalkozik, hanem azt is vizsgálja, hogy az egyes idegrendszeri rendellenességek hogyan befolyásolják a sérült személy viselkedését és kognícióját. Amíg a [[neurológia]] kizárólag az [[idegrendszer]] fiziológiájával foglalkozik, a neuropszichológia összeveti azt a modern [[kognitív pszichológia]] eredményeivel, az [[agy]] és az [[elme]] közötti kapcsolatot kutatva. A '''klasszikus neuropszichológia''' az egyes megismerőfunkció-kieséseket okozó [[agykárosodás]]ok lokalizációjával foglalkozott, amelynek hagyományait a 19[[XIX. századbanszázad]]ban [[Paul Broca]] és [[Carl Wernicke]] teremtették meg a nyelvi zavarok kutatásával. A klasszikus neuropszichológia a tünetek és a sérülés eredete alapján próbált homogén betegcsoportokat képezni, ezzel szemben az úgynevezett [['''kognitív neuropszichológia]]''' az egyedi funkcionális mintázatokra helyezi a hangsúlyt. A gyakorlatban a képzett neuropszichológusok dolgozhatnak kutatóként (egyetemeken, kutatóintézetekben) vagy klinikai közegben, ahol különböző idegrendszeri károsodást szenvedett személyek diagnosztizálásában és rehabilitációjában veszek részt.