Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1460]]. novemberében [[Kassa|Kassán]] fogadta [[I. György cseh király|Podjebrád György]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] követét, és megállapodtak, hogy Mátyás a következő évben személyesen utazik [[Csehország]]ba a közte és Katalin között kötendő házasság ügyében.<ref name="Lásd Fraknói 1890: 112">Lásd Fraknói (1890: 112).</ref>
 
Mivel [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1460]]. decemberében [[Trencsén]]ben megbetegedett,<ref name="Lásd Fraknói 1890: 112"/> ezért személyesen nem tudott elmenni [[Csehország]]ba a menyasszonyáért, így Katalinért [[Vitéz János]] váradi püspököt küldte, aki [[1461]]. [[január 25.|január 25]]-én<ref>Lásd Solymosi (1981: 278).</ref> a [[morvaország]]i [[Olmütz]]ben<ref>Lásd Fraknói (1890: 114) és {{hiv-web |url= http://www.grund.hu/downloads/beliv-turafuzet.pdf|cím= Mathias Rex|elérés=20152016-34-2315 |családnév= |keresztnév= |munka= |nyelv= magyar }}.</ref> megállapodott a cseh királlyal. Ekkor kötötték meg a házassági szerződést, mely szerint a 11 éves Katalint [[1461]]. májusában hozzák [[Magyarország]]ra, de az esküvőt csak két évvel később, [[1463]]. májusában tartják meg, ha már a menyasszony betöltötte a 12. életévét, mivel a lányok e korban csak a 12. életkor betöltése után mehettek férjhez. Megállapodtak még, hogy a kincstár a leendő királyné udvartatására évi 7000 aranyforintot irányoz elő, és megkapja azokat az uradalmakat, amelyeket [[Cillei Borbála]] is birtokolt korábban.<ref name="Lásd Fraknói 1890: 114">Lásd Fraknói (1890: 114).</ref>
 
A 11 éves Katalin [[1461]]. [[május 25.|május 25]]-én utazott el [[Prága|Prágából]] [[Magyarország]]ra.<ref name="Lásd Kubinyi 2000: 12">Lásd Kubinyi (2000: 12).</ref>
[[1461]]. májusában [[Trencsén]]ben adták át a csehek Katalint a magyar követségnek, akik [[Buda (történelmi település)|Budára]] kísérték. Itt tartották meg az eljegyzést. A magyar udvarban a Kunigunda nevet Katalinra változtatta. Katalin főudvarmestere [[Buzlai László]], míg főlovászmestere [[Gersei Pethő Miklós]] lett, akit [[1461]]. [[szeptember 27.|szeptember 27]]-én [[Vas megye]] [[Ispán|főispánjává]] neveztek ki, és az erről kiállított oklevélben Katalin még jegyesnek ([[Latin nyelv|latinul]]: ''sponsa'') van címezve.<ref name="Lásd Fraknói 1890: 114"/>
 
Ez idő alatt készítették fel a magyar királynéi szerepre, aminek része volt, hogy elsajátítsa a [[magyar nyelv]]et is.
 
„Már [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] fontosnak tartja házassági szerződések megkötésekor, hogy a külföldről érkező ifjú menyasszonyok korán a magyar udvarba kerüljenek, hogy itt megtanulhassák a magyar nyelvet. Így történt például éppen Károly morva őrgróf, a későbbi [[IV. Károly német-római császár|IV. Károly]] császár [[Luxemburgi Margit magyar királyné|Margit]] nevű leányával is, akit gyermekkora óta magyarul tanítanak a visegrádi udvarban. De érdekes példa [[I. Lajos magyar király|Lajos]] király tiltakozása is [[VI. Kelemen pápa|VI. Kelemen]] pápánál, aki egy olasz papot kívánt [[Veszprémi püspökök listája|veszprémi püspökké]] tenni. Lajos azzal utasította vissza a pápa akaratát, hogy a kijelölt személy ''nem tud magyarul'', tehát nem alkalmas magyar püspöki székbe. Ez arra vall, hogy a magyar nyelv felkarolása éppen a francia eredetű [[Anjou-ház]], s főként Lajos kezdeményezése.”<ref>Lásd Dümmerth (1982: 258).</ref>
 
A hagyomány szerint a leendő magyar királynét magyarul és latinul [[Janus Pannonius]] tanította, aki verseket is írt a királynéhoz. [[Janus Pannonius]] egyik [[epigramma|epigrammája]] így hangzik Katalinról:
 
:Mutast patriam, mutare vocabula debes,
:Sis Catharina, volo, quae Cinigundis eras.”
Lásd {{hiv-web |url= http://www.nemethistvanpeter.hu/vers/janusirk.htm|cím= Janus-irka: Janus Pannonius félszáz epigrammája Németh István Péter fordításában|elérés=20152016-34-2315 |családnév= Németh|keresztnév= István Péter|munka= |nyelv= magyar }}.</ref>}}
 
Az olmützi megállapodások értelmében a házasságot végül a kitűzött időben, a hercegnő 13 éves korában [[Buda (történelmi település)|Budán]] [[1463]]. [[május 1.|május elsején]] kötötték meg.<ref>Lásd Fraknói (1890: 127, 1-es lábjegyzet).</ref>
[[1464]]. [[február 13.|február 13]]-án a bosnyák hadjáratból visszatérve tartotta az ország fővárosába, [[Buda (történelmi település)|Budára]] való ünnepélyes bevonulását Mátyás,<ref>Lásd Fraknói (1890: 135).</ref> aki már jelen lehetett felesége [[vajúdás]]ánál.
 
[[1464]]. február végén a királyné [[Hunyadi N. magyar királyi herceg|fiút]] szült, aki viszont nem sokáig élt, és Katalin [[1464]]. [[március 8.|március 8-án]] gyermekágyi lázban meghalt, akárcsak annak idején az édesanyja.<ref>Lásd {{cite journal|last=Tarján|first= M. Tamás|title= Mátyás király első feleségének halála|journal=Rubicon|pages=|volume=|issue=|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1464_marcius_8_matyas_kiraly_elso_felesegenek_halala/ |accessdate=20152016-0304-2315|language= magyar }}.</ref>
 
Katalin királyné 21 nappal a férje és az ő kijelölt és már előre elhatározott [[székesfehérvár]]i koronázásának az időpontja előtt hunyt el, amelyre már gyülekeztek a külföldi és belföldi rangos meghívottak. Felmerült a gyászeset okán [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] koronázásának elhalasztása is, de végül megtartották a [[III. Frigyes német-római császár]]tól frissen visszaszerzett [[Szent Korona|Szent Koronával]] az eredeti időpontban, [[1464]]. [[március 29.|március 29]]-én.<ref>Lásd Teleki (1852).</ref>
 
== Színház és filmművészet ==
A [[Veszprémi Petőfi Színház]] [[2008]]-ban mutatta be a Latinovits Játékszínben a [[Pozsgai Zsolt]] írta [[Janus (dráma)|Janus]] című darabot. [[Eperjes Károly]] javaslatára filmadaptáció is készült belőle, melyet a [[kádárta]]i állomáson forgattak.<ref>{{cite journal|last=Janni|first= Anikó|title= Az árulás mindig nézőpont kérdése|journal=A Veszprémi Hírportál|pages=|volume=|issue=2010. június 30.|url=http://www.vehir.hu/cikk/2010-06-30/az-arulas-mindig-nezopont-kerdese |accessdate=20152016-0304-2315|language= magyar }}.</ref> A drámaíró [[Pozsgai Zsolt]] rendezésében [[2011]]-ben mutatták be a [[Janus (film, 2011)|Janust]], a színdarabbal azonos című filmet [[Janus Pannonius]] címszerepében [[Stohl András]]sal. A filmben [[Szebeni János]] alakítja [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] királyt, míg Katalin királynét [[Szvetnyik Kata]] kelti életre.<ref>Lásd {{PORT.hu-film|118927|Janus|accessdate=20152016-0304-2315}}.</ref>
 
== Gyermeke ==
 
== Irodalom ==
* {{cite book|author =[[FraknóiDümmerth VilmosDezső]]|last=|first=|title=Az HunyadiAnjou-ház Mátyás király, 1440–1490nyomában|others=|volumepublisher= Panoráma|location= Budapest|publisheryear= Franklin-Társulat Könyvnyomdája|pages=|year=18901982|url=http://mekmagyarnemzetikormany.oszk.hucom/05700/05736/htmlpi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=119 |accessdate=20152016-0304-2315|id=|language= magyar}}
* {{cite book|author=[[KubinyiFraknói AndrásVilmos]]|last=|first=|title= Vitéz János és Janus Pannonius politikájaHunyadi Mátyás uralkodásakirály, idején1440–1490|others=''' In:''' Bartók István, Jankovits László és Kecskeméti Gábor (szerk.): ''Humanista műveltség Pannóniában''|volume=|location=PécsBudapest|publisher= PécsiFranklin-Társulat TudományegyetemKönyvnyomdája|pages=7–26|year=20001890|url=http://mek.niifoszk.hu/0460005700/0462205736/html/04622.pdf |accessdate=20152016-0304-2315|language= magyar}}
* {{cite book|author=[[Kubinyi András]]|last=|first=|title= Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején|others=''' In:''' Bartók István, Jankovits László és Kecskeméti Gábor (szerk.): ''Humanista műveltség Pannóniában''|volume=|location=Pécs|publisher= Pécsi Tudományegyetem|pages=7–26|year=2000|url=http://mek.niif.hu/04600/04622/04622.pdf |accessdate=2016-04-15|language= magyar}}
* {{MÉL|4||ABC11587/12287.htm}}
* {{cite book|last=|first=|title= Podjebrád Katalin|others=''' In:''' Gerõ Lajos (szerk.): ''A Pallas nagy lexikona''|volume=|location=Budapest|publisher= Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.|pages=|year=1893–1897|url=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/082/pc008291.html#5 |accessdate=20152016-0304-2315|language= magyar}}
*Réthelyi Orsolya: Hunyadi Mátyás házasságai és házassági kísérletei, ''' In:''' Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk.): ''Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490'', 247–250, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
* Solymosi László (szerk.): ''Magyarország történeti kronológiája'' '''''I.''''' ''A kezdetektől 1526-ig'', főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981.
* {{cite journal|last=Tarján|first= M. Tamás|title= Hunyadi Mátyás és Podjebrád Katalin esküvője Budán|journal=Rubicon|pages=|volume=|issue=|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1463_majus_1_hunyadi_matyas_es_podjebrad_katalin_eskuvoje_budan/|accessdate=20152016-0304-2315|language= magyar}}
* [[Teleki József (kormányzó)|Teleki József]], gróf: ''Hunyadiak kora Magyarországon'', Emich Gusztáv Könyvnyomdája, Pest, 1852.
 
== Külső hivatkozások ==
* {{hiv-web |url= http://fmg.ac/Projects/MedLands/BOHEMIA.htm#Katharinadied1464 |cím= Bohemia Kings Genealogy |elérés=20152016-34-2315 |családnév= Cawley |keresztnév= Charles |munka= Foundation for Medieval Genealogy |nyelv= angol }}
* {{hiv-web |url= http://genealogy.euweb.cz/bohemia/podieb.html#KJ |cím= Podiebrad family|elérés=20152016-34-2315 |családnév= Marek |keresztnév= Miroslav |munka= Euweb |nyelv= angol }}
* {{hiv-web |url= http://www.kislexikon.hu/podjebrad.html|cím= Podjebrád Katalin|elérés=20152016-34-2315 |családnév= |keresztnév= |munka= Kislexikon |nyelv= magyar }}
 
 
<center>
53 024

szerkesztés