„Luzern kanton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gaja (vitalap | szerkesztései) a →Közigazgatás: hochdorf |
a →Története: link korr. |
||
40. sor:
Az ember legkorábbi nyomai a kanton területén a Steigelfadbalm-barlangból kerültek elő, ahol a régészek 30 ezer éves kőeszközöket és a [[barlangi medve]] csontjait találták. Az eljegesedések közti időszakból [[Mamut|mamutok]], [[Rénszarvas|rénszarvasok]] és [[Óriásszarvas|óriásszarvasok]] csontjai is előkerültek.
Előbb Wauwilermoosban, majd más helyeken is (Egolzwil, Hitzkirch, Sursee) őskőkori és újkőkori [[Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében|cölöpházas települések]] nyomait fedezték fel, amelyek ma az [[Világörökség|UNESCO Világörökség]] részét képezik. A házakat közvetlenül tó- vagy folyóparton, dombokra építették. Lakosaik cserépedényeket, fa-, csont-, agancs- és kőszerszámokat, valamint szövött ruhákat használtak. A bronzkorból is számos település ismert, például a Sempachsee és a Baldeggsee partjáról, de dombtetőkre is építkeztek. A vaskori [[Hallstatti kultúra|hallstatti]] és [[La
A római korban a kanton sűrűn benépesült, számos tanyaházat találtak az észak-dél irányú völgyekben (Wigger, Suhre, Wyna és See völgyek). Vindonissában légiós tábor létesült. A birodalom összeomlása után a kanton területén [[alemannok]] települtek meg. 750 körül az elzászi [[Murbachi kolostor|murbachi apátság]] alapított itt egy kolostort a [[Reuss]] folyó partján, melyet írásban először 840-ben említenek Luciaria néven (feltehetően a védőszentjük, Szent Leodegar nevéből). Luzern városa a kolostor köré épült településből származik, nevét először 1252-ben említik Lucerrun formában.
48. sor:
1386-ban a Luzernhez közeli [[Sempachi csata|sempachi csatában]] a négy kanton egyesült serege visszaverte a Habsburgok invázióját. A győztes csata még inkább összekovácsolta a szövetséget és lehetővé tett a kantonok további terjeszkedését. A 15. század végén majdnem háborúhoz vezetett a városi és erdőkantonok közötti feszültség. Ehhez hozzájárult, hogy Unterwalden titokban támogatta a Luzern fennhatósága alá tartozó Entlebuch-völgy lázadását, de az összeesküvőket még a felkelés kitörése előtt elfogták és kivégezték. A kantonok végül 1481-ben [[Stans]] városában kötötték meg új egyezményüket.
A [[reformáció]] idején Luzern katolikus maradt és a későbbi vallásháborúkban a katolicizmus bástyájának bizonyult. 1601 és 1873 között pápai nunciust is küldtek a városba. A 16. században a város kormányzását arisztokrata oligarchák vették át, és ez a rendszer - bár az 1653-as parasztlázadás megrázta - egészen 1798-ig kitartott. Miután [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] seregei megszállták Svájcot és létrehozták a rövid életű [[Helvét Köztársaság|Helvét Köztársaságot]], az ország fővárosát Luzernbe helyezték. A patríciusok kormányzatát az 1831-es liberális tüntetések megdöntik és új alkotmányt vezetnek be. A radikális kormányt 1841-ben újra a konzervatívok váltják fel, akik visszahívták a korábban kiűzött [[Jézus Társasága|jezsuitákat]]. A vallási és politikai feszültségek miatt Luzern élenjárt a katolikus kantonok szövetségének, a Sonderbundnak létrehozásában, de 1847-ben [[Sonderbund-háború|felkelésüket]] a konföderációs csapatok leverték. A háború döntő csatára Luzerntől nem messze, Gisikonnál került sor.
==Földrajza==
Luzern kanton Svájc közepén található. Északon [[Aargau kanton|Aargau]], keleten [[Zug kanton|Zug]] és [[Schwyz kanton|Schwyz]], délen [[Obwalden]] és [[Nidwalden kanton|Nidwalden]], nyugaton és délnyugaton [[Bern kanton|Bern]] kantonokkal határos. Földrajzilag a Svájci Alpok északi előhegyein fekszik, legnagyobb folyói a Reuss és a Kleine Emme. Legmagasabb pontja a 2350 méteres [[Brienzer Rothorn]].
| |||