„Gyürky–Solymossy-kastély” változatai közötti eltérés

a
a
 
==Leírása==
A Kárpát-medence [[felvidék]]i részén volt elterjedt ez a barokbarokk kastélytípus, amilyen stílusban ez a kastéy épült, a [[Trianoni békeszerződés]] után ilyen nem maradt több [[Magyarország]]on, mind közül ez a legdélibb. legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő „hagymakupolás” oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. A Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A
 
A kastélyban a településről elszármazott [[Szabó István (szobrász, 1903)|id. Szabó István]] szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján 2003-ban nyílt meg a „Fába faragott élet” címet viselő állandó emlékkiállítás.
 
==Kastálypark==
A 13 hektáros őspark [[természetvédelmi terület]] sok fafajjal. ̟Romos állapotban találhatóak a lovarda, az intézői és a cselédlakások. A kastély északi oldalán található a kisterenyei művelődési ház és könyvtár valamint egy óvoda. Kastélykert három díszes kapujából a déli a falu felé, a nyugati a [[Kisterenye vasútállomás|kisterenyei vasútállomás]], az északi pedig a Bányatelep felé nyílik. A kastély nyugati sarkai előtt áll [[Abonyi Lajos]] és [[Gyürky Ábrahám]] egy-egy emlékműve, mindkettő id. Szabó István alkotása.