Wikipédia

„Állapothatározó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Leveskocka (vitalap | szerkesztései)
35 szerkesztés
Új oldal, tartalma: „Az '''állapothatározó''' azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.…”
Címke: formázatlan
 
Leveskocka (vitalap | szerkesztései)
35 szerkesztés
Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436.
1. sor:
Az '''állapothatározó''' azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.
 
Azt a személyt vagy dolgot, amelynek az állapotát a [[határozó]] megjelöli, a mondatban többféle mondatrész nevezheti meg, így az [[alany]] (''Péter '''betegen''''' fekszik), a [[tárgy]] (''Pétert '''betegen''''' találtam), ritkábban a [[határozó]] (''Péterre '''betegen''''' találtam), még ritkábban a [[birtokos jelző]] (a betegen fekvő Péternek a feladatát más végzi el). Az állapothatározó azonban nem ezzel a mondatrésszel, hanem az igei állítmánnyal vagy bármely mondatrészként szereplő igenévvel[[igenév]]vel mint alaptaggal alkot határozós szintagmát: '''''betegen''' fekszik, '''betegen''' találtam, '''betegen''' fekvő''.
 
Az alany állapotát kifejező határozót sokszor módhatározónak[[módhatározó]]nak is fel lehet fogni. ''Csak forgolódtam '''dühösen''' az ágyon''. (Kosztolányi) Ebben a mondatban a ''dühösen'' a ''forgolódtam'' állítmánynak alárendelt komplex állapot- és módhatározó: kifejezi az alany állapotát is (→ ''én'' vagyok dühös), a cselekvés módját is (→ a ''forgolódás'' dühös). Hasonló bővítményű szerkezetek: '''''szelíden''' alszik, '''unottan''' bolyong, '''nyugodtan''' jár-kel'' stb. Általában azonban határozottan elválik a személy vagy dologfogalom állapotát kifejező állapothatározó a módhatározótól. ''Peti '''világosan''' beszélt''. Ebben a mondatban a ''világosan beszélt'' csak módhatározónak fogható fel (→ a ''beszéd'' világos). ''Peti világosan szereti a kávét''. Itt a ''világosan'' bővítmény állapothatározó (→ a ''kávé'' világos). Ugyanígy: ''Péter betegen fekszik'' (→ ''Péter'' beteg).
 
Az elhatárolást megkönnyíti tehát, ha a mondat kérdéses mód-, illetve állapothatározóját átalakítjuk állítmánnyá, és megnézzük, hogy a mondat melyik szava rendelhető mellé alanyként: a ''beszéd'' világos, a ''kávé'' világos. Ha cselekvésfogalmat kifejező szó lesz az alany (''beszéd''), akkor a határozó módhatározó, ha dolog- vagy személyfogalmat kifejező szó (''kávé''), akkor állapothatározó.
11. sor:
a) A '''belső állapothatározó''' kifejezőeszköze lehet '''határozóragos főnév''' a következő ragokkal: '''''-ba, -be''''' (''álom'''ba''''' ringat, ''gyanú'''ba''''' keveredik); '''''-ban/-ben''''' (''tüdőgyulladás'''ban''''' fekszik); '''''-ból/-ből''''' (ébredezik az ''alvás'''ból'''''); '''''-n, -an/en''''' (''dermedt'''en''''' hullanak a levelek); '''''-nál/-nél''''' (a haldokló egészen ''magá'''nál''''' volt); '''''-ra/-re''''' (''vénségé'''re''''' koldusbotra jut, ''magá'''ra''''' marad); '''''-ul/-ül''''' (''tétlen'''ül''''' nézte); '''''-val/-vel''''' (''mérgezés'''sel''''' szállították kórházba).
 
'''Névutós főnévvel''' csak ritkán fejezzük ki a belső állapothatározót. A következő névutók[[névutó]]k alkalmasak erre: '''''kívül''''' (''eszméletén '''kívül''''' van); '''''között''''' (''élet és halál '''között''''' lebeg); '''''mellett''''' (''keménysége '''mellett''''' jószívű); '''''nélkül''''' (''lelkesedés '''nélkül''''' nem lehet élni).
 
A belső állapothatározó lehet '''határozószó''' és '''határozószói névmás''' is: '''''hanyatt''' feküdt, '''egyedül''' volt, '''veszteg''' marad, '''ugyanúgy''' marad''.
17. sor:
Gyakran előfordul belső állapothatározói szerepben '''határozói igenév''': '''''állva''' várta, '''sírva''' üldögélt, '''elkeseredve''' kérdezte''.
 
'''Összekapcsolt belső állapothatározó'''ként '''''-val/-vel, -ban/-ben''''' és '''''-n, -on/-en/-ön''''' ragos főnevek[[Főnév|főnev]]ek fordulnak elő elsősorban: ''sapká'''val''' a fejé'''n''', fej'''jel lefelé''''' esik.
 
A belső állapothatározó egyik sajátos típusa a '''számállapot-határozó''', az alanyban kifejezett személyek mennyiségére mutat rá. Leggyakrabban '''''-n, -an/-en'' ragos számnévvel''' fejezzük ki: ''tíz'''en''''' jöttek, ''kette'''n''''' maradtak, ''sok'''an''''' kérték, de kifejezhető a '''''körül''''' névutóval[[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a számnévi[[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is.
 
b) A '''külső állapothatározó''' leggyakrabban '''ragos''' vagy '''névutós főnév'''. A külső állapothatározó ragjai: '''''-ban/-ben'''' (ült egy kicsit a ''félhomály'''ban''''', ''fagy'''ban''''' ácsorog); '''''-nál/nél'''' (a lámpa ''fényé'''nél''''' jól látta); '''''-val/-vel''''' (rossz ''előjelek'''kel''' indult'' a vállalkozás).
29. sor:
c) Az '''essivusi állapothatározó''' elsősorban '''ragos főnévvel''' és '''névutós főnévvel''' fejezhető ki.
 
Az essivusi állapothatározó leggyakoribb ragja a '''''-ként''''' (''győztes'''ként''''' került ki a küzdelemből, ''tanár'''ként''''' dolgozott, Péter szólalt fel ''utolsó'''ként'''''); '''''-nak/-nek''''' (ő szólalt fel ''utolsó'''nak'''''). Előfordul ilyen szerepben az '''''-ul/-ül''''' ragos [[főnév]] is (valakit ''feleség'''ül''''' vesz, ''kárpótlás'''ul''''' ad, ''utódjá'''ul''''' ajánl). Az efféle határozók azonban általában komplex jelentésűek: célhatározói[[célhatározó]]i jelentésük is van. Hasonló komplex jelentésű a '''''-ba/-be''''' és a '''''-képp(en)''''' ragos [[főnév]] is: egy könyvet hozott ''ajándék'''ba''''', ''példa'''képpen''''' idézte.
 
Az essivusi állapothatározó kifejezhető a '''''gyanánt''''' és a '''''helyett'' névutóval[[névutó]]val''' (''apám '''helyett''''' nekem apám voltál, a mérget ''orvosság '''gyanánt''''' adta be). A '''''helyett''''' névutós[[névutó]]s határozót helyettesítő határozónak is nevezik.
 
Az essivusi állapothatározó érdekes kifejezőeszköze még a '''''mint'' viszonyszóval''' kapcsolt, alanyesetben álló [[főnév]] is: '''''mint''' vendég'' laktam nála.
 
Az e csoportba tartozó állapothatározók különleges típusai a '''-''nak/-nek''''' ragos '''praedicativus, nuncupativus''' és '''factivus'''.
41. sor:
A '''nuncupativus''' megnevezést fejez ki: ''Pistá'''nak''''' hívnak, ''szotyolá'''nak''''' a napraforgót nevezik.
 
A '''factivus'''. Sokszor -'''''nak/-nek'' ragos főnévvel''' fejezzük ki, hogy valaki vagy valami valamilyen funkcióba jut. Ezt a komplex állapot-, [[célhatározó|cél]]- és eredményhatározót[[eredményhatározó]]t factivusnak nevezi a szakirodalom. A határozói viszonyjelentések közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe az idetartozó szerkezetekben. Alaptagként többnyire a következő igék szerepelnek: ''álcáz(za magát), alkalmaz, beáll, állít ''(pl. tanúnak), ''felcsap, befog, behív, megidéz, beiratkozik, jelentkezik, képez, felkér, készül, előléptet, megy, nevel, kinevez, felöltözik, pályázik, berendez, besoroz, beszegődik, elszerződik, születik, kitanít, terem, megtesz, választ, felvesz, bevonul '''valaminek''''' stb.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Állapothatározó”