„Pápua Új-Guinea” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
linkek cseréje |
||
65. sor:
=== Domborzat ===
Az ország 80%-a [[Új-Guinea]] szigetének keleti felén helyezkedik el. A további 20%-ot más szigetek alkotják. Legjelentősebbek közülük: [[
[[Új-Guinea]] legmagasabb pontja a 4694 méter magas [[Mount Wilhelm]]. A szigeteken sok a még ma is aktív működő [[Tűzhányó|vulkán]].
71. sor:
Új-Guinea szigete [[geológia]]i szempontból fiatal képződmény. A felszínen megfigyelhető kőzetek a földtörténeti harmad- és negyedidőszak szülöttei, részben tengeri és szárazföldi üledékek, részben vulkanikus anyagok.
Új-Guinea szigetét alig 20-50 méter mélységű sekély tenger választja el Ausztráliától. A sziget középső vidékén húzódik a 3000-4000 méter magas Központi-hegységrendszer. Itt található az ország legmagasabb csúcsa, a 4694 m magas [[Mount Wilhelm]]. A Központi-hegységrendszer északi oldalán medencék láncolata helyezkedik el, amelyeket a [[Sepik]], a [[Ramu]] és a [[Markham]] folyók hordaléka töltött fel egyenletes síksággá. A tenger mellékén újabb hegyvonulatok húzódnak, a széttagolt [[Parti-hegység]], amelynek folytatása átnyúlik [[
=== Vízrajz ===
108. sor:
A sziget partvidékét a [[Portugália|portugál]] és [[Spanyolország|spanyol]] hajósok már a [[16. század]] első felében felderítették. Ekkor kezdődött Új-Guinea írott történelme. [[1512]]-ben [[Antonio d'Abreu]] és [[Francisco Serrano]] portugál tengerészek először pillantják meg a még ismeretlen szigetet, amikor a [[Maluku-szigetek]]hez tartozó [[Ceram]] felé hajóztak. [[1526]]-ban egy másik portugál, [[Jorge de Meneses]] kikötött a Vogelkop-félszigeten, s ő adja a nagy szigetnek az első nevet: Ilhas dos Papuas, azaz a pápuák szigete. [[1545]]-ben pedig egy spanyol felfedező, [[Ynigo Ortiz de Retes]] az Új-Guinea nevet adta a szigetnek, mivel a sziget partvidéke és lakói hasonlítottak az afrikai [[Guinea]] lakóihoz. A portugálok délkelet-ázsiai birtokaikon elterjesztették a Dél-Amerikából származó [[édesburgonya]] termesztését. Ezt átvették Új-Guinea belső vidékein lakók is. Az édesburgonya elterjedése népességrobbanást okozott körükben.
1643-ban [[Abel Tasman]] [[Új-Írország]] és [[Új-Guinea]] szigetek egyes részeibe látogatott el. A [[18. század]]ban már az [[angolok]] is elkezdenek érdeklődni a szigetek iránt. [[1768]]-ban az angol [[Philip Carteret]] kapitány elérte [[
1860-ban a Johan Cesar Godeffroy & Sohn hamburgi cég az északi parton [[kókuszdió]]t termesztett, [[kopra|koprával]] kereskedett. A mai ország északi területét 1884-ben [[Otto Finsch]] a [[Új-Guinea Társaság|Neuguinea-Konsortium]] ügynöke, a feltételezett brit annexiót elkerülendő a német császár birtokának nyilvánította, még ebben az évben a konzorciumot [[Új-Guinea Társaság]] (Neuguinea-Kompagnie) névre keresztelték. 1885. május 17-én az [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos]] császár által kiállított [[Schutzbrief]] e terület és a [[Bismarck-szigetek]] felségjogait a társaságra ruházta, ezeket a berlini kormány 1898-ban vásárolta vissza, hivatalosan csak ekkortól lett [[Német Új-Guinea]] (Deutsch Neuguinea) részeként a [[Német Birodalom]] gyarmata. A kolónia a következő területekből állt: a [[Vilmos Császár Föld]] (a tulajdonképpeni német birtok Új-Guineán), a [[Bismarck-szigetek]], az északi [[Salamon-szigetek]], a [[Karolina-szigetek]], a [[Mariana-szigetek]] északi része [[Guam]] nélkül, [[Palau]], [[Nauru]] és a [[Marsall-szigetek]].<ref>Horst Gründer: Geschichte der Deutschen Kolonien. 5. Aufl., Paderborn (Schöningh) 2004.</ref>
209. sor:
A szigeten lakók legnagyobb része törzsi vallású (35%).A legnagyobb keresztény egyház az országban a római katolikus egyház (20%). Az országban megtalálhatjuk még a református (11%) és anglikán (6%) vallást, valamint egyéb vallásokat (6%). A lakosság rendkívül heterogén, több mint hétszáz különböző törzs él az országban. Az ország névadói a pápuák nyolcvan százalékot tesznek ki az ország lakosságán belül. A pápuákon belül öt százalékot tesznek ki az engák. Fontosabb pápua törzsek: min, mendek, csimbu, kukukuku, bainging. Az egyéb melanéz törzsek: tolaik, motuk, stb. tíz százalékot tesznek ki. A fennmaradó lakosság legnagyobb része polinéz, maláj, kínai, pakisztáni és európai.
A [[pápua nyelvek]] nem egységes nyelvcsalád. Teljesen eltérnek a melanéz (ausztronéz) nyelvektől, ezért egyszerűen „nem ausztronéz” nyelveknek is szokták őket nevezni. Főként Új-Guinea belső területein, [[Bougainville]] déli részén, elszórtan
A pápuán kívül a másik nagy nyelvcsalád a melanéz. A [[melanéz nyelvek]]et az ausztronéz nyelvekhez sorolják. Új-Guineában a melanézt beszélő népek főként a partvidékeken és a szigeteken élnek. E nyelvek száma mintegy kétszáz. Rendszerint kis közösségek nyelvei, amelyeket összességében Pápua Új-Guinea lakosságának 15 százaléka használ.<ref name="Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o"/> A melanézek nyugat felől vándoroltak be Új-Guineába, mintegy ötezer évvel ezelőtt.
| |||