„Mercury–Atlas–6” változatai közötti eltérés

A NASA az orbitális repülések előkészületeinek sorozatos problémái és az ebből fakadó késlekedés miatt egy alternatív lehetőség irányába fordult, amely egyrészt olcsóbb teszteket tett lehetővé, másrészt hamarabb lehetett általa egy űrrepülést kivitelezni. Ez a lehetőség a szuborbitális repülés, vagy más néven az ún. [[űrugrás]] volt (igaz ez a metódus inkább szólt a laikus közvéleménynek, mintsem kecsegtetett igazi sikerrel, mivel az így felbocsátott űrhajó nem végzett igazi űrrepülést – amelynek a szabályait a [[FAI]] fektette le és legalább egy [[Föld]] körüli fordulatban jelölte meg a minimumot – hanem csak az elméleti értelemben meghúzott 100 km-es magassági határon lépett át). 1961 elejére véglegessé is vált, hogy a programot kétfelé ágaztatják és először ezzel a módszerrel fognak próbálkozni, miközben párhuzamosan folyik tovább az orbitális repülés előkészítése és az ahhoz szükséges fejlesztések. Ezért az űrhajó és az űrugráshoz elegendő teljesítményű [[Redstone rakéta]] kiválasztása mellett 3 főt jelöltek ki legénységi kiképzésre. [[Alan Shepard]] lett az elsődleges jelölt, míg első tartaléka [[Virgil Grissom|Gus Grissom]], második tartaléka [[John Glenn]] lett. Aztán Jurij Gagarin egy [[Föld]] körüli fordulatos repülése világossá tette, hogy az USA továbbra is lemaradásban van a [[Szovjetunió]]val szemben az [[űrverseny]]ben és az űrugrás nem lesz elegendő válaszlépés a szovjet teljesítményre, mindenképpen szükség lesz amerikai [[űrhajós]]t is Föld körüli pályára küldeni. A gyors – bár gyenge – válasz reményében nem szakították meg az űrugrások előkészítését sem, [[John Fitzgerald Kennedy|John F. Kennedy]] sürgetésére a lehető leghamarabb felbocsátották az első embert szállító Mercury űrhajót.<ref name="TNO_ch_11_4">{{cite web|url=http://history.nasa.gov/SP-4201/ch11-4.htm|title=This New Ocean: A History of Project Mercury – Final Rehearsals|author=Floyd S. Swenson Jr., James M. Grimwood és Charles C. Alexander|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2016-03-10}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/mercury_es_gemini/20060518_egy_amerikai_a_vilagurben_45_eve_repult_az_elso_mercury_urhajo_1resz|title=Egy amerikai a világűrben: 45 éve repült az első Mercury űrhajó (1. rész)|author=Dancsó Béla|language=magyar|publisher=Űrvilág|accessdate=2016-04-18}}</ref>

[[1961]]. [[május 5.|május 5]]-én a NASA el is végezte az első éles kísérletet az űrugrással a [[Mercury–Redstone–3]] repülésen és Alan Shepard személyében egy 15 perc 22 másodperces repülésen az első világűrt járt amerikait ünnepelhette a közvélemény. Shepard [[Cape Canaveral]]ről startolt, majd 487 km-rel távolabb szállt le az [[Atlanti-óceán]]ra. A repülés néhány probléma (pl. a vizeletgyűjtő rendszer űrruhába építésének elmaradása és a hosszadalmas várakozás miatt az űrhajós kénytelen volt bevizelni, vagy a leszálláskor a műszerek tévesen jelezték a hővédőpajzs leválását) ellenére teljes sikert hozott. Az Egyesült Államok is fel tudott mutatni egy komoly űrteljesítményt, amelyre alapozva Kennedy elnök politikai támogatást tudott szerezni az űrverseny prolongálására az [[Apollo-program]] életre hívásával.<ref name="TNO_ch_11_4"/><ref>{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/mercury_es_gemini/20060519_egy_amerikai_a_vilagurben_45_eve_repult_az_elso_mercury_urhajo_2resz|title=Egy amerikai a világűrben: 45 éve repült az első Mercury űrhajó (2. rész)|author=Dancsó Béla|language=magyar|publisher=Űrvilág|accessdate=2016-04-18}}</ref>