Wikipédia

„Sósav” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Kémiai tulajdonságai: ennek így nincs értelme ... zárt edényben nem változik a koncentráció.
a sallangok ki, pontosítás
43. sor:
}}
 
A '''sósav''' a [[hidrogén-klorid]] tiszta, színtelen, rendkívül szúrós szagú vizes oldata. Nagyon korrozívKorrozív, az iparban széles körben használt erős [[ásványi sav]]. A természetben is megtalálható, a gyomorsav egyik alkotója. Nagyobb mennyiségben az ipari forradalom idején kezdték előállítani, a vegyiparban reagensként használják olyan anyagok tömegtermelésére, mint a [[vinil-klorid]] (melyből [[PVC]]-t állítanak elő), valamint a metilén-difenil-diizocianát (MDI) és toluol-diizocianát (TDI) – utóbbiak a [[poliuretán]] gyártásának alapanyagai. Számos kisebb mennyiséget igénylő alkalmazása is van, többek között háztartási tisztítószer (vízkőoldó), de használják zselatin és más élelmiszer-adalékok gyártása során is, kazánkő eltávolítására és bőrfeldolgozáshoz. A világ éves sósav termelése mintegy 20 millió tonna.<!--
Historically called '''acidum salis''', '''muriatic acid''', and '''spirits of salt''', hydrochloric acid was produced from [[sulfuric acid|vitriol]] (sulfuric acid) and [[sodium chloride|common salt]]. Free hydrochloric acid was first formally described in the 16th century by [[Libavius]]. Later, it was used by chemists such as [[Johann Rudolf Glauber|Glauber]], [[Joseph Priestley|Priestley]] and [[Humphry Davy|Davy]] in their scientific research.--><!--▼
<!--
▲Historically called '''acidum salis''', '''muriatic acid''', and '''spirits of salt''', hydrochloric acid was produced from [[sulfuric acid|vitriol]] (sulfuric acid) and [[sodium chloride|common salt]]. Free hydrochloric acid was first formally described in the 16th century by [[Libavius]]. Later, it was used by chemists such as [[Johann Rudolf Glauber|Glauber]], [[Joseph Priestley|Priestley]] and [[Humphry Davy|Davy]] in their scientific research.-->
 
Nagyobb mennyiségben az ipari forradalom idején kezdték előállítani, a vegyiparban reagensként használják olyan anyagok tömegtermelésére, mint a [[vinil-klorid]] (melyből [[PVC]]-t állítanak elő), valamint a metilén-difenil-diizocianát (MDI) és toluol-diizocianát (TDI) – utóbbiak a [[poliuretán]] gyártásának alapanyagai. Számos kisebb mennyiséget igénylő alkalmazása is van, többek között háztartási tisztítószer (vízkőoldó), de használják zselatin és más élelmiszer-adalékok gyártása során is, kazánkő eltávolítására és bőrfeldolgozáshoz. A világ éves sósav termelése mintegy 20 millió tonna.
<!--
==Etymology==
Hydrochloric acid was known to European alchemists as ''spirits of salt'' or ''acidum salis'' (salt acid). Both names are still used, especially in non-English languages, such as {{lang-de|Salzsäure}}, {{lang-nl|Zoutzuur}}, and {{lang-pl|kwas solny}}. Gaseous HCl was called ''marine acid air''. The old (pre-[[systematic name|systematic]]) name ''muriatic acid'' has the same origin (''muriatic'' means "pertaining to brine or salt"), and this name is still sometimes used.<ref name="muriatic_acid">{{Cite web |url=http://www.bayermaterialsciencenafta.com/products/index.cfm?mode=grades&pp_num=EB7C4476-A4F6-7AE6-7CD78F4E6C60AA44&o_num=3 |title=Hydrochloric Acid |accessdate=16 September 2010}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.ppg.com/chemicals/chloralkali/Documents/english/MuriaticAcid.pdf |title=Muriatic Acid |format=pdf |publisher=[[PPG Industries]] |year=2005 |accessdate=10 September 2010}}</ref>
-->
==Felfedezése==
A [[királyvíz|királyvizet]] - sósav és [[salétromsav]] elegye - egy 13. századi alkimista, [[Pszeudo-Geber]] említi munkáiban, aki szalmiáksó [[salétromsav]]ban történő feloldásával állította elő.<ref>{{Cite book |first=Hugo |last=Bauer |title=A history of chemistry |publisher=BiblioBazaar, LLC |year=2009 |url=https://books.google.com/?id=8-w-izdgp4IC&lpg=PA30 |isbn=978-1-103-35786-4 |pages=31}}</ref><ref name=Karpenko01>{{Cite journal |author1=Karpenko, V. |author2=Norris, J.A. |title=Vitriol in the history of chemistry |year=2001 |journal=Chem. Listy |volume=96 |pages=997 |url=http://www.chemicke-listy.cz/docs/full/2002_12_05.pdf}}</ref><ref name="ceh">{{Cite book |title=Chemicals Economics Handbook |chapter=Hydrochloric Acid |publisher=[[SRI International]] |year=2001 |pages=733.4000A–733.3003F}}</ref><ref>{{Cite journal |doi=10.1124/mi.8.3.1 |last=Norton |first=S |title=A Brief History of Potable Gold |journal=Molecular Interventions |volume=8 |issue=3 |year=2008 |pages=120–3 |url=http://molinterv.aspetjournals.org/content/8/3/120.full.pdf+html |pmid=18693188}}</ref><ref>{{Cite journal |last=Thompson |first=C.J.S. |title=Alchemy and Alchemists |edition=Reprint of the edition published by George G. Harrap and Co., London, 1932 |pages=61,18 |publisher=Dover Publications, Inc., Mineola, NY |year=2002}}</ref> Más források szerint a királyvizet elsőként a 13. század végére datálható bizánci kéziratok említik.<ref name="Forbes1970"/><ref>{{Cite book |last=Myers |first=R.L. |title=The 100 most important chemical compounds: a reference guide |url=https://books.google.com/?id=a4DuGVwyN6cC&lpg=PA141&dq=geber%20hydrochloric%20acid&pg=PA141#v=onepage&q=geber%20hydrochloric%20acid |publisher=Greenwood Publishing Group |year=2007 |isbn=978-0-313-33758-1 |pages=141}}</ref><ref>{{Cite book |last=Datta |first=N.C. |title=The story of chemistry |url=https://books.google.com/?id=IIZkAvdFJhMC&lpg=PA40&dq=geber%20hydrochloric%20acid&pg=PA40#v=onepage&q=geber%20hydrochloric%20acid |publisher=Universities Press |year=2005 |isbn=978-81-7371-530-3 |pages=40}}</ref><ref>{{Cite book |page=387 |url=https://books.google.com/?id=RXEhAAAAYAAJ&pg=RA1-PA387 |title=The elements of materia medica and therapeutics, Volume 1 |last=Pereira |first=Jonathan |publisher=Longman, Brown, Green, and Longmans |year=1854}}</ref>
 
A szabad sósavatsósav első leírása Libaviustól származik a 16. századból, ő az új anyagot só agyag[[tégelyben]] történő hevítésével állította elő.<ref name="Leicester1971">{{Cite book |last=Leicester |first=Henry Marshall |title=The historical background of chemistry |url=https://books.google.com/?id=aJZVQnqcwv4C&pg=PA236#v=onepage&q=hydrochloric%20acid |accessdate=19 August 2010 |year=1971 |publisher=Courier Dover Publications |isbn=978-0-486-61053-5 |pages=99}}</ref> Más szerzők szerint a tiszta sósavat elsőként [[Basil Valentine]] német [[bencések|bencés szerzetes]] fedezte fel a 15. században,<ref>{{Cite book |last=Waite |first = A.E |year=1992 |title=Secret Tradition in Alchemy |edition=public document |publisher=[[Kessinger Publishing]]}}</ref> ő só és zöld vitriol elegyét hevítette,<ref>{{Cite journal |first=Ernst Sigismund |last=Von Meyer |year=1891 |title=A History of Chemistry from Earliest Times to the Present Day |pages=51}}</ref> míg megint mások szerint a tiszta sósav előállítására a 16. század végéig nincs egyértelmű utalás.<ref name="Forbes1970">{{Cite book |last=Forbes |first=Robert James |title=A short history of the art of distillation: from the beginnings up to the death of Cellier Blumenthal |url=https://books.google.com/books?id=XeqWOkKYn28C |accessdate=19 August 2010 |year=1970 |publisher=BRILL |isbn=978-90-04-00617-1}}</ref>
 
A 17. században a német [[Johann Rudolf Glauber]] [[nátrium-klorid]] és [[kénsav]] felhasználásával nárium[[Nátrium-szulfát|nátrium-szulfátot]] állított elő, melynekmely folyamat során hidrogén-klorid gáz szabadult fel. [[Joseph Priestley]] 1772-ben állított elő tiszta hidrogén-kloridot, melyről [[Humphry Davy]] 1818-ban bizonyította be, hogy hidrogénből és klórból álló vegyület.<ref name="ceh" />
 
Az európai [[ipari forradalom]] során megnőtt a kereslet a [[Lúg|lúgos]] anyagok iránt. A francia [[Nicolas Leblanc]] új ipari eljárása lehetővé tette a [[nátrium-karbonát]] (szóda) olcsó, nagy mennyiségben történő előállítását. A Leblanc-szódagyártás során a kősót kénsav, mészkő és szén felhasználásával szódává alakítják, melléktermékként hidrogén-klorid keletkezik. Amíg törvénnyel meg nem tiltották (ilyen például a brit Alkali Act 1863), addig a HCl-tfolyamat során képződő sósavgázt a levegőbe engedték. A törvény elfogadása után a szódagyártókat kötelezték, hogy a hulladékgázt vízben nyelessék el, ezzel iparilag állítottak elő sósavat.<ref name="ceh" /><ref name="aftalion">{{Cite book |first=Fred |last=Aftalion |title=A History of the International Chemical Industry |location=Philadelphia |publisher=University of Pennsylvania Press |year=1991 |isbn=0-8122-1297-5}}</ref>
 
A huszadik században a Leblanc-szódagyártást felváltotta a Solvay-eljárás, melynek nincs sósav mellékterméke. Mivel a sósav időközben számos felhasználása révén fontos vegyszerré vált, a kereskedelmi igényt más gyártási eljárásokkal kellett kielégíteni, ezek közül némelyiket ma is használják. 2000 után a sósavat főként a szerves kémiai vegyipar által melléktermékként előállított hidrogén-klorid vízben történő elnyeletésével állítják elő.<ref name="ceh" /><ref name="aftalion" /><ref name="G&E">{{cite book
71 ⟶ 67 sor:
|publisher=[[Butterworth-Heinemann]]
|isbn=0080379419
}}</ref><!--Since 1988, hydrochloric acid has been listed as a Table II precursor under the 1988 [[United Nations Convention Against Illicit Traffic in Narcotic Drugs and Psychotropic Substances]] because of its use in the production of [[heroin]], [[cocaine]], and [[methamphetamine]].<ref name="incb">{{Cite journal |publisher=[[International Narcotics Control Board]] |url=http://www.incb.org/pdf/e/list/red.pdf |format = PDF |title = List of precursors and chemicals frequently used in the illicit manufacture of narcotic drugs and psychotropic substances under international control |issue=Annex to Form D ("Red List") |edition=Eleventh |date=January 2007}}</ref>▼
}}</ref>
▲<!--Since 1988, hydrochloric acid has been listed as a Table II precursor under the 1988 [[United Nations Convention Against Illicit Traffic in Narcotic Drugs and Psychotropic Substances]] because of its use in the production of [[heroin]], [[cocaine]], and [[methamphetamine]].<ref name="incb">{{Cite journal |publisher=[[International Narcotics Control Board]] |url=http://www.incb.org/pdf/e/list/red.pdf |format = PDF |title = List of precursors and chemicals frequently used in the illicit manufacture of narcotic drugs and psychotropic substances under international control |issue=Annex to Form D ("Red List") |edition=Eleventh |date=January 2007}}</ref>
-->
 
==Kémiai tulajdonságai==
A hidrogén-klorid (HCl)sósav egyértékű sav, így a hidrogén-klorid a disszociációja során egyetlen H<sup>+</sup>-t (protont) ad le. Vizes oldatban a H<sup>+</sup> egy vízmolekulához kapcsolódva H<sub>3</sub>O<sup>+</sup> [[oxóniumion]]t képez:<ref name="crc">{{Cite book |last=Lide |first=David |title = CRC Handbook of Chemistry and Physics |publisher=[[CRC Press]] |edition=81st |year=2000 |isbn=0-8493-0481-4}}</ref><ref name="perry">{{Cite book |last=Perry |first=R. |coauthors=Green D., Maloney J. |title=[[Perry's Chemical Engineers' Handbook]] |publisher=[[McGraw-Hill]] Book Company |edition=6th |year=1984 |isbn=0-07-049479-7}}</ref>
 
:HCl + H<sub>2</sub>O → H<sub>3</sub>O<sup>+</sup> + Cl<sup>−</sup>
 
A disszociáció során keletkező másik ion a Cl<sup>−</sup> kloridion, a sósav így felhasználható a [[:Kategória:Kloridok|klorid]] sók – például [[nátrium-klorid]] – előállítására. A sósav erős sav, mivel vízben gyakorlatilag teljesen disszociál.<ref name="crc" /><ref name="perry" /> Az egyértékű savaknak egy [[savi disszociációs állandó]]ja (''K''<sub>a</sub>) van, ennek értéke adja meg, hogy vízben milyen mértékben disszociálnak. Erős savak esetén, mint amilyen a sósav is, ''K''<sub>a</sub> értéke nagyon nagy, melyet elméleti alapon is megpróbáltak megállapítani.<ref name="chembuddy">{{Cite web |url=http://www.chembuddy.com/?left=BATE&right=dissociation_constants |title=Dissociation constants pKa and pKb |publisher=ChemBuddy.com |accessdate=6 September 2008}}</ref> Sósavoldathoz klorid-iont tartalmazó vegyületet adva az a [[pH]]-ra gyakorlatilag nincs hatással, ami arra utal, hogy a Cl<sup>−</sup> rendkívül gyenge konjugált bázis, a hidrogén-klorid vizes oldatban pedig teljesen disszociált állapotban van jelen. A sósav közepes és tömény oldatai esetén kitűnő az egyezés a H<sup>+</sup> és a HCl feltételezett azonos molaritása között, a két érték négy jegy pontosságig megegyezik.<ref name="crc" /><ref name="perry" />
 
Az egyértékű savaknak egy [[savi disszociációs állandó]]ja (''K''<sub>a</sub>) van, ennek értéke adja meg, hogy vízben milyen mértékben disszociálnak. Erős savak esetén, mint amilyen a sósav is, ''K''<sub>a</sub> értéke nagyon nagy. A HCl ''K''<sub>a</sub> értékét megpróbálták elméleti alapon megállapítani.<ref name="chembuddy">{{Cite web |url=http://www.chembuddy.com/?left=BATE&right=dissociation_constants |title=Dissociation constants pKa and pKb |publisher=ChemBuddy.com |accessdate=6 September 2008}}</ref> Ha sósavoldathoz klorid sót, például NaCl-ot adunk, akkor az a [[pH]]-ra gyakorlatilag nincs hatással, ami arra utal, hogy a Cl<sup>−</sup> rendkívül gyenge konjugált bázis, és a HCl vizes oldatban teljesen disszociált állapotban van jelen. A hidrogén-klorid közepes és tömény oldatai esetén kitűnő az egyezés a H<sup>+</sup> és a HCl feltételezett azonos molaritása között, a két érték négy jegy pontosságig megegyezik.<ref name="crc" /><ref name="perry" />
 
A hat hétköznapi erős ásványi sav közül az egyértékű sósav a legkevésbé hajlamos zavaró redoxireakciókra. Az egyik legegyszerűbben kezelhető erős sav, mivel savasságát leszámítva csak a nem reakcióképes és nem mérgező kloridion található benne. A közepes erősségű sósavoldatok tárolás során kellően stabilak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sósav”