„Becsületrend (Franciaország)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fmvh (vitalap | szerkesztései) |
a egyértelműsítés - Fischer Mór |
||
70. sor:
|}
A [[második világháború]] után, az [[indokína]]i és az [[algéria]]i háborúk miatt már annyi rendjelet kellett átadni, hogy félő volt, a kitüntető cím devalválódik.{{jegyzet|1963-ban a rend tagjainak a száma meghaladta a 320 ezer főt.}} Ennek megakadályozására [[1962]]-ben [[Charles de Gaulle|De Gaulle]] tábornok elnöki rendelettel újraszabályozta az odaítélés feltételeit, és [[1963]]-ban létrehozott egy új szervezetet is – a Becsületrend „kisöccsét” – az ugyanazokat a fokozatokat tartalmazó, de a rendjelet illetően a francia trikolór kék színét viselő [[Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje
== A rendjel leírása, viselete ==
88. sor:
A rendjel ötsugaras, mindkét oldalán fehér zománccal borított csillag, mely a végén tíz gombban végződik. A lovagi fokozat csillaga és a gombok [[ezüst]]ből vannak, a tiszti fokozaté pedig [[arany]]ozott [[ezüst]]ből. A fokozattól függően a sugarakat ezüst, vagy aranyozott ezüst, zöld zománccal kitöltött, [[tölgy]] (jobboldalt), illetve [[babér]] (baloldalt), középen keresztbe font koszorú köti össze. A csillag közepén a [[Marianne|köztársaságot szimbolizáló női fejjel]] díszített arany érme található, melyet kék alapon, ''„Francia Köztársaság”'' felirat vesz körbe. A csillag, a fokozattól függően ezüst, vagy aranyozott ezüst, zöld zománccal kitöltött [[tölgy]] (ezúttal baloldalt), illetve [[babér]] (jobboldalt) koszorún függ. Az érme hátoldalán két, egymást keresztező nemzeti színű zászló látható ''„Becsület és Haza”'' felirattal, valamint a Rend alapításának kelte: ''29 floréal an X.'' A parancsnoki fokozat aranyozott ezüstből készül és másfélszer nagyobb, mint az előző két fokozat.
A 40
=== Viselete ===
139. sor:
== A Becsületrend Nevelőintézetei ==
A Becsületrend tagjainak az erkölcsi elismerésen felül kiváltság is jár. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] lehetővé tette, hogy a kitüntetettek lányai, lányunokái és lánydédunokái 18. életévük betöltéséig állami költségen tanulhassanak. Ennek érdekében [[1805]]-ben elrendelte a ''Császári Nevelőintézetek'' felállítását, az elsőt [[1809]]-ben [[Écouan]]ban, a másodikat [[1811]]-ben, a [[Saint-Denis-székesegyház|Saint-Denis-i apátság]]ban. Mai elnevezésük: '''a Becsületrend Nevelőintézetei'''.
A Becsületrend nagykancellárjának felügyelete alá tartozó intézetekben nem számított a származás: a lányokat felvilágosult, demokratikus légkörben nevelték. Az oktatás nyitottsága megmaradt, a ma is elitiskolának számító középiskolákban kiemelt helyet foglal el a nyelvtanulás, a zene, a művészet és a sport.
215. sor:
|align="center"|<font size=2>280
|}
A [[2000-es évek]] eleje óta a tagok száma {{szám|94000}} körül mozog. Az összlétszám megoszlása:
246 ⟶ 245 sor:
A Becsületrend tagjai között többségben vannak a férfiak. Az első nőt 1851-ben vették fel a rendbe.{{jegyzet|Marie Angélique Duchemin (1722-1859) katonaözvegy, ő maga 27 évesen a calvi csatában megrokkant katona (hadnagy), az Invalidusok első női lakója, akit már 1804-ben is felvételre javasoltak – sikertelenül.}} Amíg [[1912]]-ben a rend tagjai között mindössze száz nő volt (0,25%), manapság az arányuk 12% körül van. Egy 1996. évi elnöki rendelet az éves keretszámon belül a nők arányát 25 %-ban határozta meg. ([[1999]]-ben például a kitüntetettek 26,2%-a volt nő.)
== Az átvételt megtagadók ==
268 ⟶ 266 sor:
A magyar, illetve magyar származású személyek döntő hányada ''megtisztelő címen'' kapott elismerést, azonban többen is voltak, akik – francia állampolgárként vagy a francia államnak tett közvetlen szolgálatért – teljes jogú tagok lettek.
A [[19. század]] második felében főként ez utóbbiért (például: [[Nemeskéri Kiss Miklós]], [[Türr István]], [[Ujfalvy Károly Jenő]]), illetve kiemelkedő művészi teljesítményért ([[Liszt Ferenc]], [[Munkácsy Mihály]], [[Székely Bertalan]], [[Zichy Mihály]], [[Vágó Pál (festő)|Vágó Pál]]), valamint a világkiállításokon bemutatott különféle innovatív munkákért ([[Térey Pál]], [[Kozma Ferenc (mezőgazdász)|Kozma Ferenc]], [[Fischer Mór (porcelángyáros)|Fischer Mór]]) tüntettek ki magyarokat. Az [[első világháború]] után elsősorban irodalmi munkásságért, a francia kultúra bemutatásáért ([[Eckhardt Sándor (irodalomtörténész)|Eckhardt Sándor]], [[Gombocz Zoltán]], [[Gyergyai Albert]], [[Heltai Jenő (író)|Heltai Jenő]], [[Kosztolányi Dezső]], [[Babits Mihály]], [[Osvát Ernő]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]]) „járt” elismerés. A 20. század második felében főként a különböző hullámokban érkező magyar emigránsok soraiból kerültek ki a kitüntetettek ([[Brassaï]], [[Cziffra György]], [[Fejtő Ferenc]], [[Lucien Hervé]], [[André Kertész]], [[Kürti Miklós]], Varga Béla, [[Victor Vasarely]]), ők többnyire teljes jogú tagjaivá váltak a Rendnek. [[1990]] után jelentősen megnőtt a politikai, gazdasági és művészeti kapcsolatok fejlesztésért, elmélyítéséért adott elismerések száma.
A magyarországi rendtársak csatlakozhatnak helyi érdekvédelmi szervezetükhöz, ''A Francia Becsületrend és Nemzeti Érdemrend Magyar Tagjainak Szövetségéhez''.
| |||