Wikipédia

„Emberré válás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 31.46.241.236 (vita) szerkesztéséről 217.197.178.75 szerkesztésére
2. sor:
'''Emberré válás''' vagy '''emberi evolúció''' alatt azt az [[evolúció]]s folyamatot értjük, amely során a ''[[Homo sapiens]]'', azaz a mai ember kialakult ''[[Hominidák|Hominida]]'' őseiből. A folyamat széles tudományos vizsgálódás tárgya, amelynek célja feltárni és megérteni ezt a folyamatot. Az ember evolúcióját számos tudományág tanulmányozza, többek között a [[genetika]], az [[antropológia]], a [[pszichológia]], az [[etológia]] és a [[nyelvészet]] is.
 
== A baszáskialakulás menete! ==
=== Geci!!! fasz pőcsEmberősök ===
Az ember és a mai élővilág minden egyes [[faj]]a közös ősökkel rendelkezik, a különbség ebben csak annyi, hogy ez a közös ős mikor élt, és az evolúciós elágazástól milyen irányú és milyen mértékű változások történtek az ágakon. Az állatvilágban legközelebbi rokonaink az emberszabású majmok, ezeknek is az afrikai ága. Az ember tehát a közkeletű félreértéssel ellentétben nem a mai majmoktól származik, hanem a majmok valamennyi típusának és az embernek közös őse volt, és a közös ősök közül az utolsó az afrikai emberszabású majmoknak és az embernek is őse volt.
 
34. sor:
=== Az átmeneti alakok ===
 
A fent vázolt négylépcsős fejlődési modell ''(australopithecus-habilis-erectus-sapiens)'' egy végletesen leegyszerűsített, a könnyebb érthetőség kedvéért kategorizált változat. A valóságban az elő- és ősemberek besorolása az őstörténészek által hevesen vitatott terület. „A korai [értsd: a H. erectus megjelenésének kora előtti] leletek elszórtak, töredékesek, de nagyon intenzív kutatások folynak, és sokszor évente változik a paleontológusok véleménye, hogy pontosan milyen sorrendben, milyen közbeeső fajokon keresztül jutunk el a modern Homo sapienshez.”<ref>[[Csányi Vilmos]]: ''[http://www.scribd.com/doc/61279066/8/Az-emberre-valas-etologiai-rekonstrukcioja Az emberré válás etológiai rekonstrukciója]'' (pdf). Er. kiadás: Vince kiadó, 1999.</ref>
A fent vázolt négylépcsős fejlődési modell ''(australopithecus-habilis-er''onosan evolválódó populációkból egy-egy egyedet ismerünk, ezeket a hézagos leleteket típusegyedként leírva kategóriákat állítunk fel, majd az átmeneti alakok besorolása körül állandóak a problémák. A ''Pithecantropus'' genus már véglegesen a ''Homo''ba lett átsorolva, a ''Plesiantropus'' genust szintén megszüntették és az ''Australopithecus''ba helyezték. A ''Homo'' nemzetség fajai körül is vita alakult ki, egyesek a ''Homo georgicus'', a ''Homo florensis'', a ''Homo rudolfensis'' és a ''Homo ergaster'' fajok léte mellett állnak ki, mások tagadják, hogy ezek önálló fajok lettek volna.▼
 
▲AMa fentmár vázoltnemcsak négylépcsősa fejlődési''Homo'' modellgenuson belüli fajok, de a ''(australopithecus-habilis-erHomo''onosan és ''Australopithecus'' között is átmeneti alakok sokasága ismert, amik nemcsak megnehezítik, de egyenesen lehetetlenné teszik a pontos besorolást. Ahogyan ezt [[Richard Dawkins]] a ''Legnagyobb mutatvány'' című könyvének ''Hiányzó láncszem'' és ''Eltűnt személyek?'' fejezeteiben részletesen kifejti, maguknak az átmeneti alakoknak a létezése teljesen természetes jelenség: az evolúció során a folytonosan evolválódó populációkból egy-egy egyedet ismerünk, ezeket a hézagos leleteket típusegyedként leírva kategóriákat állítunk fel, majd az átmeneti alakok besorolása körül állandóak a problémák. A ''Pithecantropus'' genus már véglegesen a ''Homo''ba lett átsorolva, a ''Plesiantropus'' genust szintén megszüntették és az ''Australopithecus''ba helyezték. A ''Homo'' nemzetség fajai körül is vita alakult ki, egyesek a ''Homo georgicus'', a ''Homo florensis'', a ''Homo rudolfensis'' és a ''Homo ergaster'' fajok léte mellett állnak ki, mások tagadják, hogy ezek önálló fajok lettek volna.
 
Az átmeneti alakok jellegzetes példái a még mindig besorolatlan leletek. Ezek közül néhány:
210 ⟶ 212 sor:
</timeline>
|}
 
=== További kétségek, nehézségek ===
 
Az egyre újabb és újabb régészeti leletek - néhány paleontológus véleménye ellenére - paradox módon nemhogy csökkentették, inkább növelték az emberré válás konkrétabb kérdései körüli bizonytalanságot.
244 ⟶ 247 sor:
== Az ember jövőbeni fejlődése ==
 
Fontos szem előtt tartani, hogy az emberi evolúció nem egy lezárult folyamat. Vannak pesszimistább gondolkodók, akik szerint a genetikai evolúció „kikapcsolódása” tényleges biológiai veszélyt jelent az emberiségre nézve („Az ember elháziasodása” - [[Konrad Lorenz]]). Bár jelenleg a nagy egyedszám és folyamatos keveredés miatt az emberi evolúció igen lelassult, "leállt", a jövőben elképzelhető, hogy lesznek olyan körülmények, amikor egy-egy embercsoport valamilyen "más utat választ". A nagyrasszok különbözősége, valamint a múltban a kacsalábú agaiumbuk kialakulása is ennek példái.<ref>[http://index.hu/tudomany/tortenelem/vizimaj6108/ Csányi Vilmos interjú] Index</ref><ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/968326 Csányi Vilmos: Az emberi természet] 122. oldal</ref>
Fontos szem előtt tartani, hogy az emberi evolúció nem egy lezárult folyamat. Vannak pesszimistább gondolkodók, akik
Az emberi faj jövőbeni biológiai, vagy részben biológiai fejlődése találgatások, vagy művészi elképzelések témája is, pl. [[Vonnegut]] Galápagos<ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2786327 Galápagos]</ref> című regénye, vagy az emberi lélek gépekbe költöztetésének esélyein is gondolkodó [[transzhumanizmus]].
 
== Hivatkozások ==
* [http://www.szellemtudomany.hu/vashop.php?cmd=group&gr=2&page=7&book=33&sto=wiew Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai]
=== Megjegyzések ===
255 ⟶ 261 sor:
* {{Dawkins: A legnagyobb mutatvány}}
* {{Dawkins: Az ördög káplánja}}
* {{Dawkins: Az ős meséje}}
* Charles Darwin - A fajok eredete (Magyar elektronikus könyvtár kiadása)
* {{cite journal|author=Robert J. Blumenschine és John A. Cavallo|title=A dögevés és az emberi faj evolúciója|journal=Scientific American (magyar kiadás)|year=1992|issue=12|pages=67-73}}
* [[Vekerdi László]] - Herczeg János: ''A véges végtelen''. Typotex, Bp., 1996. ISBN 963-7546-75-8 . 1. fej. és lábj.-ek.
 
=== További irodalom ===
* [[Vértes László]]: Kavicsösvény. Gondolat, 1969.
* Liebermann, Ph. - Crelin, E. S.: ''A Neander-völgyi ember beszédéről''. In: Papp Mária (szerk.): ''A nyelv keletkezése''. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1974. ISBN 963-09-0117-X. 285-312. o.
 
=== Kapcsolódó szócikkek ===
* [[Vízimajom-elmélet]]
* [[A modern ember afrikai eredete]]
* [[Evolúciós pszichológia]]
 
{{csonk-biológia}}
 
{{DEFAULTSORT:Emberrevalas}}
[[Kategória:Az ember evolúciója]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Emberré_válás”