Főmenü megnyitása

Módosítások

a
egyértelműsítés - Fenyő László
 
==Életútja==
Jusztusz Mór államvasúti hivatalnok és Perls Anna gyermekeként született, izraelita vallású családban.<ref> [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-21550-29632-81?cc=1452460&wc=92SR-N3D:40680101,48561001,41405301 Születése bejegyezve Pécs állami akv. 291/1905. folyószám alatt.]</ref> 1915 és 1923 között a [[budapest]]i Kölcsey Ferenc Gimnáziumba járt, ahol tanulmányait végig jó és jeles érdemrenddel zárta. Ugyanitt érettségizett 1923-ban, az iskola értesítője a „a jelesen érettek” között említi Justus nevét. „Március 15-ei ünnepünk hatása alatt – írja a gimnázium éves értesítője – pedig két tanítványunk édesapja, Jusztusz Mór ny. [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] főfelügyelő úr 52.000 koronás Petőfi-alapítványt adott át az igazgató úrnak.”<ref>A Budapesti VI. kerületi m. kir. állami Kölcsey Ferenc Főgimnázium értesítője, 1922–1923, Dr. FINÁLY Gábor (szerk.), Budapest, k. n., 1923, 12. o.</ref> Bölcsészetet [[1924]] és [[1927]] között [[Bologna|Bolognában]] és [[Párizs]]ban tanult. Ebben az időszakban [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihállyal]] és [[Basch Viktor]]ral<ref>(1863-1944) Magyar származású francia irodalomtörténész. Fasiszta francia milicisták ölték meg.</ref> megalakították: Az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatát. [[1925]]-től tagja volt az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]]-nek. Hazatérése után tagja lett [[Kassák Lajos]] Munka-körének. Innen [[1930]]-ban kizárták, mert az irodalmi kulturális tevékenység mellett politikai aktivitást is szorgalmazott.<ref>Lásd: Konok Péter: A "torckista" Justus Pál. In: Jemnitz János - Székely Gábor: Justus Pál. Magyar Lajos Alapítvány, Budapest, 2008.</ref> Kassák hatása versei tartalmában és formájában is érzékelhető, ugyanakkor messze nem nevezhető Kassák-epigonnak; lírájában ugyanúgy érezhető a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] második és harmadik nemzedékének hatása. Jóllehet korai ciklusában fellelhetőek a klasszikus témák (''Vers, füttyszóra''; ''A távozó után''; ''Zápor<!-- https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Justus_P%C3%A1l&action=edit&section=1 - Valami itt elromlott, kivettem-->''; ''Levelek őszi tánca''; ''Tavaszi szél''; stb.), ám lírai témái között egyre gyakrabban feltűnik: a munka, az ember, a „harcos élet”, a küzdelem, a lázadó, a változásért kiáltó ember képzete. E finom szemantikai eltolódás rajzolja körül Justus líráját: a finom, a lét általános problémái felé forduló beállítódás és a néven nevezett, a szocialista öntudat, sőt hit nyomát magán viselő témák (pl. [[Kunfi Zsigmond]]; [[Carlo Rosselli]]) keveredése. Elméleti felkészültsége révén az MSZDP egyik meghatározó ideológusa volt, [[1929]]-ben szocialista diák mozgalmat alapított.
 
[[1934]]–[[1936]]-ig [[Bécs]]ben, [[Berlin]]ben és Párizsban élt. Hazatérése után, [[1944]]-ig bank és magántisztviselő volt. A munka mellett aktív tagként működött az MSZDP-ben, volt az V., VI. és a VII. kerületi szervezet titkára is. [[1943]] és [[1944]] között a párt értelmiségi csoportjának ([[Gábori György|Gábori Györggyel]] együtt) egyik vezetője volt. Számos közgazdasági és politikai tanulmánya jelent meg, jelentős a politikai ismeretterjesztő füzeteinek száma. Tagja volt a [[Mónus Illés]] vezette [[Karl Marx|Marx]]-[[Friedrich Engels|Engels]] válogatott műveit fordító, kiadó vállalkozásnak. A kötet előszavát is Ő írta. A háború alatt munkatáborba ([[Bor (munkatábor)|Bor]]) vitték. Innen megszökött és csatlakozott [[Josip Broz Tito|Tito]] [[partizán]]jaihoz. A felszabaduláskor [[Temesvár]]on tartózkodott és az újra indult [[Szabad Szó (folyóirat, 1944–1989)|Szabad Szó]] munkatársa lett. [[1945]]-ben az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]] központi vezetőségének tagja, agitációs és propagandaosztályának vezetője, a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]] című lap szerkesztője lett. 1945 áprilisában beválasztották az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be. [[1949]]-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a [[Rajk László|Rajk-per]] nyolcadrendű vádlottjaként életfogytiglant szabtak ki rá.<ref>A Rajk per nyolcadrendű vádlottja volt. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Feltételezése szerint ő lehetett az utolsó, aki Rajk Lászlóval beszélt.</ref>
* 1925-ben Justus Bernát Pál néven közzéteszi első kötetét, „Fekete ormok alatt” címmel.<ref>Justus Bernát Pál, Fekete ormok alatt, Budapest, Dús Márton Könyvnyomda, 1925.</ref> Egyébként középiskolai tanulmányai során végig Justus Bernát nevet használja; e kötete megjelenésekor tünteti fel mellé a Pál nevet.
*Munkatársa [[Kassák Lajos]] folyóiratának, a [[Munka (folyóirat)|Munkának]]. [[Vas István]] visszaemlékezéseiben Justust nevezi a Munka-kör emblematikus költőjének, aki – [[avantgárd irodalom|avantgardista]] létére – még a verstannal is tisztában volt!
*„Az utak éneke” címmel teszi közzé 1925 és 1930 között keletkezett veseit.<ref>Justus Pál, Az utak éneke. Versek 1925-1930, Budapest, Merkus Nyomda, 1930.</ref> A kötet élénk visszhangot vált ki: a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] ([[Fenyő László (költő)|Fenyő László]]) és a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]] ([[Kálmán József]]) mellett [[Bálint György (író)|Bálint György]] is méltatja a [[Pesti Napló]]ban.<ref>Bálint György: ''Az utak éneke''. In: Pesti Napló, 1930. november 29., 8. o.</ref>
*Jelentős műfordítói életműve. Többek között [[William Shakespeare|Shakespeare]]-t (szonettek), [[Charles Baudelaire|Baudelaire]]-t, [[Paul Verlaine|Verlaine]]-t, [[Voltaire]]t, [[Heinrich Heine|Heinét]], [[Guy de Maupassant|Maupassant]]-t, [[Jean Cocteau|Cocteau]]-t, [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]t, [[Makszim Gorkij|Gorkijt]], [[Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij|Majakovszkij]]t is fordított.
*A közélettől visszavonulva haláláig a [[Corvina Könyvkiadó]] szerkesztője volt.
*[http://www.cafebabel.hu/szamok/munka/k-horvath A munkáskalokagathia pillanata. Költészet, társadalomkritika és a munkáskultúra egysége: Justus Pál és a Munka-kör]
* [http://www.server2001.rev.hu/oha/oha_browse_photo.asp?dsppict=on&search_str=justus+p%E1l&lang=h&OK=OK Fényképek Justusról az 1956-os Intézet digitális archívumából]{{halott link}}
 
 
{{Portál|Zsidóság||Pécs|-}}
90 602

szerkesztés