|
LETAPAD A KÁTRÁNY ÚGY IS
[[Fájl:Cigarette.jpg|bélyegkép|200px|Két f6 márkájú keletnémet cigaretta]]
NIKOOOOTIN
[[Fájl:Udrp1 ubt.jpeg|bélyegkép|200px|Cigarettatöltő]]
MASSZÍV MINŐSÉGI DOGÁNY SZAG
A '''cigaretta''' a [[dohány]]termékek közé tartozó élvezeti cikk, fogyasztása elterjedt szokás világszerte, megítélése változó. A cigaretta (franciául 'kis szivar', 'szivarka') vékony papírhengerrel burkolt, kis tekercsnyi finom szálakra vágott dohány. Legtöbbször szűrőt (filtert) is tartalmaz, mely a belélegzett cigarettafüst káros anyagait hivatott kiszűrni.<ref name=WigandWHOReport>Wigand, J.S. [http://www.jeffreywigand.com/WHOFinal.pdf ''Additives, Cigarette Design and Tobacco Product Regulation'', A Report To: World Health Organization, Tobacco Free Initiative, Tobacco Product Regulation Group, Kobe, Japan, 28 June-2 July 2006]</ref> Használata során a cigaretta egyik végét meggyújtják, a másikon keresztül beszívják, majd a levegőbe fújják a 700°C hőmérsékletű,<ref>[http://www.physlink.com/education/askexperts/ae1.cfm Cigarette burning temperature] (Hozzáférés: 2014. 05. 11)</ref> parázsló dohány füstjét. Kultúrája igen népszerű, annak ellenére, hogy bizonyítottan ártalmas az egészségre. Elsődleges pszichoaktív kémiai alkotója a [[nikotin]], amely függőséget okoz.
A cigaretta szó általában a dohánylevélből készült cigarettára utal, de más növényekből is készítenek hasonlót, például [[Kender|cannabisból]].
A cigarettát a szivartól annak kisebb mérete, megmunkált levelek használata és papírcsomagolása különbözteti meg. A papír általában fehér, de más színű cigarettapapír is létezik. A szivar jellemzően teljesen egész leveles dohányból készül.
A cigaretta fogyasztásának mértéke világszerte változó. Bár a dohányzók aránya a fejlett országokban stagnál vagy csökken, a fejlődő országokban továbbra is növekszik.<ref name="autogenerated1">{{cite web|url=http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5644a2.htm#fig |title=Cigarette Smoking Among Adults - United States, 2006 |publisher=Cdc.gov |date= |accessdate=2009-11-13}}</ref><ref name="autogenerated2">{{cite web|url=http://www.wpro.who.int/media_centre/fact_sheets/fs_20020528.htm |title=WHO/WPRO-Smoking Statistics |publisher=Wpro.who.int |date=2002-05-28 |accessdate=2009-11-13}}</ref> A nemdohányzók védelme érdekében számos országban szigorú törvények szabályozzák a dohányzás körülményeit.
Az erőfeszítések eredménytelenségét jellemzi, hogy a magyar lakosság 20%-a, azaz minden ötödik ember, a dohányzás következményeként hal meg.<ref name=origo>{{Cite web
| title = Tudomány :: Élet :: Minden ötödik ember dohányzás miatt hal meg (MTI)
| work = Origo.hu
| accessdate = 2010-03-17
| date = 2002-02-22
| url = http://www.origo.hu/tudomany/elet/20020222minden.html
}}</ref>
== Története ==
[[Fájl:Mayan priest smoking.jpg|bélyegkép|200px|Egy [[Palenque]]-ben, [[Mexikó]]ban talált kőfaragás, amelyen egy [[Maja civilizáció|maja]] pap dohányt szív]]
A cigaretta legkorábbi formáit [[Közép-Amerika|Közép-Amerikában]] használták a kilencedik század körül, vékony dohányrudak és más segédeszközök kíséretében, de innen ered a [[Pipa|pipázás]] hagyománya is. Az első cigarettaszerű tárgyak inkább a mai szivarra, mint cigarettára emlékeztettek. A [[Maja civilizáció|maja]], később az [[Aztékok|azték civilizációban]] elsősorban rituális szertartásokban használták, gyakran [[Pszichoaktív drog|pszichoaktív szerekkel]] együtt, vallásos önkívület elérésére. Agyagból készült használati tárgyakon, templomi metszeteken ábrázoltak dohányzó vallásos főméltóságokat vagy isteneket.
A cigaretta, a szivar és a pipa használata volt a dohányfogyasztás legelterjedtebb módja a [[Karib-térség|Karib-szigeteken]], [[Mexikó]]ban, [[Közép-Amerika|Közép-]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] egészen a közelmúltig.
| 