„Kresznerics Ferenc” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a egyértelműsítés - Szily János |
||
30. sor:
==Élete==
Szülei Kresznerics Ádám Mihály tanító és jegyző, édesanyja a nemesi származású Lóránth Krisztina voltak. Elemi iskoláit édesapja – a helyi iskolamester - vezetésével végezte, majd [[1777]]-től a [[szombathely]]i gimnáziumban a [[grammatika]]i osztályokban tanult. [[1780]]-tól [[Sopron]]ban folytatta gimnáziumi tanulmányait. [[1785]]-ben kisszeminaristaként került át [[Pozsony]]ba, ahol [[teológia|hittudományt]] és [[filozófia|filozófiát]] tanult és leérettségizett. Nyelvészeti érdeklődése mellett már ekkor megmutatkozott természettudományi, matematikai érdeklődése. [[1790]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] szentelte pappá [[Szily János (püspök)|Szily János]], Szombathely első [[püspök]]e. Ezután [[Nádasd]]ra, majd [[Salomvár]]ra került káplánnak. Pár hónap múlva szülőfaluja segédlelkésze, majd [[Zalaegerszeg]] [[káplán]]ja lett.
1793-ban Szily János Szombathelyen megalapította a Líceumot, s ennek matematikai katedráját Kresznericsre bízta, aki a matematika mellett építészetet és dinamikát is oktatott. Kresznerics Ferenc [[1794]]-ben megszerezte filozófiai doktorátusát és [[1803]]-ban elkészítette a szombathelyi múzeum római régiségeinek teljes leltárát is.
37. sor:
==Nyelvészet==
Már diákként a könyvek szerelmesévé vált, és valószínűleg tanárai biztatására kezdte el írni olvasónaplóját, az ''Analecta Philologicát'', amelyet több-kevesebb rendszerességgel haláláig vezetett. Az olvasmányairól, olvasási szokásairól és literátori kapcsolatairól számot adó, olykor életrajzi adatokat is tartalmazó több ezer oldalas kézirat később [[szótár]]ához is adattárként szolgált.
Már fiatal korában élénken érdeklődött az idegen nyelvek iránt. Tudott [[német nyelv|németül]], [[latin nyelv|latinul]], [[olasz nyelv|olaszul]], [[francia nyelv|franciául]], [[görög nyelv|görögül]] és [[héber nyelv|héberül]].
Már kispap korában görögből fordított, olasz nyelvtant írt, 1790-ben pedig kéziratban maradt magyar nyelvtant állított össze ''(Magyar-Nyelv-Könyv)''. Kresznerics ebben a művében a korábbi és kortárs [[nyelvészet]]i munkák többségéről bírálóan nyilatkozik. Leginkább azt kifogásolja, hogy többségük a [[magyar nyelv]]hez természetének leírása helyett idegen nyelvekre jellemző szabályok alapján közelít.
Másik, németből fordított munkájának ''(Emberismerő)'' kinyomtatását a királyi [[cenzúra]] megtiltotta. A keleti nyelvekkel is komolyan foglalkozott: a héber mellett a [[perzsa nyelv|perzsa]] és [[török nyelv]]et is ismerte, hogy azok nyelvtani szabályait a magyarral összehasonlítsa.
Két évtizedes gyűjtés után 1808-ban kezdte el rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. Ez a munka vezetett fő művének; ''A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal'' című szótárának megírásához, amelyben mintegy 80.000 szó szerepel. Művének 50 oldalas bevezetőjében részletesen kifejti véleményét a magyar nyelv [[Morfológia (nyelvészet)|alaktani]] rendszeréről. Kritikusan szól a korábban kiadott „Bötü-rendbe vett” szótárakról, melyeket célszerűtlennek tartott. Saját szótárában a „gyökerek” azaz [[szótő|szótövek]] alapján csoportosítja a kifejezéseket. A kiemelt szótő után bokorba gyűjti a [[szóképzés|képzéssel]] és [[szóösszetétel|összetétellel]] létrehozott szavakat. Közli a [[tájnyelv]]i vagy [[nyelvtörténet]]i [[alakváltozat]]okat, továbbá a kifejezéshez tartozó [[szólás]]okat, [[közmondás]]okat is. Első kötete [[1831]]-ben, a második kötet 1832-ben jelent meg.
70. sor:
* Numi veteres, quos Museum Fr. Kresznerics complectitur. 1-2. köt. 1819.
* Analecta Philologica. 1-9. köt.
* Magyar helységek nevei
==Irodalom==
* Kresznerics Ferenc: Magyar szótár. In: Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Bp. 1957. pp.
* Horváth Ferenc: Kresznerics Ferenc (1766-1832). In: Vasi Szemle, 1966. 1. sz. pp.
* Zongor Ferenc: Kresznericsnek "Sághon hallott" szavairól. In: Magyar Nyelvőr, 1967. 1. sz. pp.
* Kresznerics Ferenc. (Összeáll. Köbölkuti Katalin.) Szombathely, 1982. 34 p. (Vasi életrajzi bibliográfiák ; 6.)
* Köbölkuti Katalin: Kresznerics Ferenc. In: Vasi Szemle, 1982. 4. sz. pp.
* Horváth Ferenc: Kresznerics Ferenc naplójából : Francia világ Szombathelyen. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1987. 1. sz. pp.
* Ölbei Lívia: "Nehéz természetü és szorgalmas". Kresznerics Könyvtár Celldömölkön. In: Vas Népe, 1993. 33. sz. pp.
* Dobri Mária: Kresznerics Ferenc 1766-1832. In: Vasi Szemle, 1993. 4. sz. pp.
* Heigl István: Kresznerics, a matematikatanár. In: Vasi Szemle, 1993. 4. sz. pp.
* Tóth Péter: A szótáríró Kresznerics. In: Vasi Szemle, 1993. 4. sz. pp.
* Dobri Mária: Kresznerics Ferenc útinaplója. In: Vasi Szemle, 1995. 1. sz. pp.
* Tóth Péter: Helytörténeti, helyismereti adatok Kresznerics Ferenc szótárában és kéziratos hagyatékában. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1995. 2. sz. pp.
* Tóth Péter: A közmondásgyűjtő Kresznerics. In: Magyar Nyelv, 1996. 2. sz. pp.
* Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 2. Kresznerics gyökérrendszerű szótárának kiadásáról. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1996. 4. sz. pp.
* Káldos Gyula: Új megvilágításban egy régi vita. Hol temették el Kresznerics Ferencet? In: Új Kemenesalja, 1997. 2. sz. p. 1; 6.
* Tóth Péter: Kresznerics Ferenc (1766-1832). In: Szombathelyi tudós tanárok. Szombathely, 1998. pp.
* Bellérné Horváth Cecília: Kresznerics Ferenc és a celldömölki könyvtár nagyrendezvénye, az anyanyelvi verseny. In: A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 1999. 2. sz. pp.
* Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 6. Kresznerics Ferenc hagyatéka. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1999. 2. sz. pp.
* Magyar katolikus lexikon VII. Klacs-lond. Bp. 2002. (http://lexikon.katolikus.hu/)
* Horváth Sarolta: "Hazánk' Tudósai! útat törtem, kövessetek". Kresznerics Ferenc élete és munkássága. [Szakdolgozat.] Veszprém : Pannon Egyetem, 2007. 47 p.
* Kiss Bernadett, Kiss Gábor, Miksné Mátyási Eszter (szerkesztő): [http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=490 Aranyigazságok 3700 szólás, közmondás Kresznerics Ferenc reformkori szótárából]
== Jegyzetek ==
| |||