„Kuvait” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
67. sor:
Amikor a térségben megnőtt a török befolyás, Kuvait ''kaza'' (egy város a környező falvakkal) lett Törökországon belül. Az 1913-as angol-török egyezményben mindkét fél elismerte, hogy Kuvait emírje, Mubarak al-Szabáh egy autonóm ''kaza'' ura Kuvaitban és környékén. Az I. világháború végén brit csapatok vonultak be és Kuvaitot brit védnökség alatt álló független sejkséggé nyilvánították. 1922-ben kijelölték Kuvait és [[Szaúd-Arábia]] határát, egy 5180 km² nagyságú semleges területet hozott létre a két ország között Kuvait déli határán. Az 1930-as években olajat fedeztek fel, ez ösztönözte a kormányt a nemzetközileg elismert határok pontos meghatározására.
A [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és a kuvaiti emír közötti jegyzékváltást követően 1961. június 19-én lett független Kuvait. A Reserve Bank of India által kibocsátott öböl-rúpiát a [[kuvaiti dinár]] váltotta fel. Nagy olajmezőket fedeztek fel, ez jelentős külföldi tőkebeáramlást váltott ki. Az olajipar növekedése nyomán Kuvait az Arab-félsziget egyik leggazdagabb államává és 1952-re a [[Perzsa-öböl]] legnagyobb olajexportőrévé vált. A növekedés szükségessé tette sok külföldi munkás alkalmazását, különösen [[Egyiptom]]ból és [[India|Indiából]]. A Szaúd-Arábiával fennálló határvitát úgy rendezték, hogy a két ország a semleges övezetben akár szárazföldön, akár tengeren kitermelt olajat egyenlő arányban osztotta fel egymás között
Azonban röviddel a függetlenség bejelentése után az addigi nyugati orientációval szakító, puccsal hatalomra került iraki Kászim elnök-hadügyminiszter bejelentette, hogy országa igényt tart Kuvait területére, egy 1913-as, aláíratlan, Anglia és Törökország közti szerződésre hivatkozva. Az iraki érdekek érvényesítését megakadályozandó, Nagy-Britannia azonnal egy hétezer főből álló katonai csapattestet küldött a miniállam területére. A belsőleg instabil, hatalmi torzsalkodástól sújtott Irak nem tudta területigényét érvényesíteni, rövid határvita után 1963. októberében elismerte Kuvait függetlenségét és határait, novemberben pedig a Baasz-párt és korábbi puccsista szövetségesei összefogásával újabb államcsíny döntötte meg Kászim elnök hatalmát, akit rövid időn belül kivégeztek.
A hetvenes években a kuvaiti kormány államosította az olajipart. 1982-ben Kuvaitban komoly gazdasági válságot okozott az olaj árának csökkenése. A válság nem tartott soká, Kuvait olajtermelése nőtt, pótolni tudta azt a hiányt, amit [[Irak]] és [[Irán]] termelésének csökkenése váltott ki. Annak oka a két ország közötti háború volt.
[[Fájl:A kuwaiti M-84.JPEG|thumb|left|Egy [[M-84]]-es tank a [[öbölháború|''Sivatagi Vihar'' hadműveletben]] 1991-ben]]
Kuvait pénzügyileg nagymértékben támogatta Irak Irán elleni nyolcéves háborúját. A háború végére Irak Kuvaittal szemben fennálló tartozása 65 milliárd amerikai [[amerikai dollár|dollár]] volt. Gazdasági háború tört ki a két ország között, amikor Kuvait 40%-kal növelte az olaj kitermelését. A két ország közötti feszültség fokozódott, amikor Irak azt állította, hogy Kuvait ferde fúrásokkal csapolja meg az iraki Rumaila olajmezőt. 1990. augusztus 2-án az iraki csapatok megszállták Kuvaitot. Irak elnöke, [[Szaddám Huszein]] letette trónjáról Dzsaber al-Szabah emírt és [[Ali Hasszán al-Madzsid]]ot ("Vegyi Ali") nevezte ki Kuvait kormányzójává. A diplomáciai lépések kudarca után az [[Amerikai Egyesült Államok]] által vezetett, 34 ország részvételével felálló koalíciós hadsereg kiűzte az iraki csapatokat Kuvaitból. Kuvait az iraki megszállás alól 1991. február 26-án szabadult fel teljesen. A felszabadításért Kuvait 17 milliárd dollárt fizetett a koalíciónak.
| |||