„Állásszög” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Florofill (vitalap | szerkesztései)
a Wikilinkek hozzáadása
a wikilink, elgépelés
1. sor:
[[Fájl:Angle_of_attack.svg|thumb|300x300px|''Az ''állásszög'' értelmezése. A fekete vonalak jelzik a közeg áramlásának irányát a szárnyprofil körül.'']]
 
Az '''állásszög''' vagy '''megfúvási szög''' (<math display="inline">\alpha</math>) az [[Aerodinamika|aerodinamikában]] azt a [[Szög|szöget]] jelenti, amit egy áramlásba helyezett testen kijelölt referenciavonal és a körülötte áramló [[közeg]] e testhez viszonyított [[Sebesség|sebességéneksebesség]]ének iránya bezár. Legelterjedtebben a [[Repülés|repülésben]] alkalmazzák, ahol egy [[repülőgépszárny]] vagy [[szárnyprofil]] [[Belépőél|belépőélétbelépőél]]ét és [[Kilépőél|kilépőélétkilépőél]]ét összekötő [[szakasz]] ([[húr]]) és a körülötte áramló [[levegő]] áramlási iránya által bezárt szöget jelent. Ez a szócikk az állásszög repülésben való alkalmazásáról szól.
 
Állásszöge van a [[Vízszintes vezérsík|vízszintes]] és [[Függőlegesfüggőleges vezérsík|függőleges vezérsíknak]]nak, a [[Légcsavartoll|légcsavartollaknaklégcsavartoll]]aknak, a [[gázturbina]] [[Kompresszorlapát|kompresszorlapátjainakkompresszorlapát]]jainak, [[Szárnyashajó|szárnyashajókszárnyashajó]]k hordfelületének, valamint a [[Hajócsavar|hajócsavartollaknakhajócsavar]]tollaknak is. [[Légcsavar|Légcsavarnál]]nál, hajócsavarnál és turbinák lapátjainál az állásszög a forgó és az előre haladó [[mozgás]] eredőjének a lapát/toll húrjával bezárt szöge. Ha az állásszög olyan nagyra nő, hogy az áramló levegő nem tudja örvénymentesen körüláramlani, akkor bekövetkezik az [[#Átesés|átesés]].
 
==Meghatározása==
43. sor:
[[Fájl:Polar.svg|alt=A Lilienthal-féle polárdiagram a különböző alfa állásszöghöz tartozó felhajtóerő-tényezőt ábrázolja a légellenállás-tényező függvényében.|thumb|299x299px|A [[Lilienthal-féle polárdiagram]] a különböző <math display="inline">\alpha</math> állásszöghöz tartozó <math display="inline">C_y</math> tényezőt ábrázolja <math>C_x</math> függvényében.]]
[[Fájl:Lift-drag.svg|alt=Szárnyprofil felhajtóerő- és légellenállás-tényezője az állásszög függvényében.|left|thumb|Szárnyprofil felhajtóerő- (piros) és légellenállás-tényezője (kék) az állásszög függvényében.]]
Egy szárnyon vagy szárnyprofilon ébredő [[Felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerő]] és [[légellenállás]] függ a felhajtóerő- és légellenállás-tényezőtől, melyeket a szárnyprofil alakja határoz meg. Ugyanazon szárnyprofil más-más állásszögnél eltérő nagyságú felhajtóerőt és légellenállást termel, vagyis ezen tényezőket meghatározza az állásszög. A szög növelésével a nyomáskülönbség a szárny nyomott és szívott oldala között egyre nagyobb lesz, a felhajtóerő egy bizonyos pontig nő, eléri a maximális értéket, majd újra csökken. Ezt ábrázolják az adott szárnyprofilhoz tartozó [[Polárdiagram|polárdiagramokpolárdiagram]]ok is.
 
[[Szimmetria|Szimmetrikus]] szárnyon nem ébred felhajtóerő 0° állásszögnél. AsszimetrikusAszimmetrikus (ívelt) szárny még kis negatív állásszögnél is képes felhajtóerőt termelni. Egy szárny szokásos állásszöge 0-3° között van. A vezérsíkok állásszöge (ha külön [[magassági kormány]] is van) hasonló. Ha külön magassági kormány nincsen, hanem a [[vízszintes vezérsík]] a magassági kormány feladatát is ellátja, akkor az állásszög -15° – +35° között van, de lehet nagyobb is.
 
Állítható légcsavarnál a szokásos állásszög a tollak végén a levegőhöz képest 5-15° között van, a [[repülőgép]] kereszttengelyével típustól függően 5°–20°-ot zár be. Ugyanez teljes sebességnél a tollak végén a legnagyobb sebesség környékén 20°-65° között lehet. Légcsavarnál a kereszttengellyel bezárt szög a tengelytől távolodva csökken, mert az adott pont kerületi sebessége kifelé növekszik, az előrehaladás viszont egyforma. Ezzel az elcsavarással lehet biztosítani, hogy a légcsavar tollainak állásszöge minden pontban közel azonos legyen. (Az első érték kis sebességű repülőgépnél alkalmazott szög, a 65° a [[Másodikmásodik világháború|második világháborús]]s [[P–51 Mustang]] légcsavartoll-végeinek a legnagyobb beállítási szöge.)
 
==Kapcsolata a sebességgel==
[[Repülőgépmotor|Motor]] nélküli repülésnél a sebességet magasságvesztéssel nyerjük. A sebességet itt csak a szárny állásszögének változtatásával szabályozhatjuk, ellentétben a motoros repüléssel, ahol a motor [[Teljesítmény|teljesítményévelteljesítmény]]ével és a légcsavartollak állásszögével is. Nagyobb állásszöghöz kisebb sebesség tartozik, és fordítva, az állásszög csökkentésével a repülőgép gyorsul. Adott állásszöghöz tartozó sebesség megállapításához ismernünk kell többek között a gép aktuális [[Tömeg|tömegéttömeg]]ét – tehát ugyanaz a repülőgép különböző tömegű [[Pilóta|pilótákkal]] ugyanakkora állásszöggel más sebességgel repül, ami szokatlan lehet azon kisgépes pilóták számára, akik először repülnek oktató nélkül – valamint a [[terhelési többesttöbbes]]t és a gép [[Súlypont|súlypontjátsúlypont]]ját. Egy adott állásszög felvétele után szükség van rövid időre ahhoz, hogy a gép felvegye a hozzá tartozó sebességet. Ennek figyelmen kívül hagyása túlkorrigáláshoz, a sebességtartás hiányához vezet.
 
===Átesés===
58. sor:
 
== Alkalmazása a kormányoknál ==
A repülőgépeken található legtöbb kormányszerv a hozzá tartozó kormányfelületek, vezérsíkok állásszöget változtatja, így éri el a kellő erőeloszlás-változást a mozgásirány, sebesség, stb... megváltoztatásához.
 
A '''[[magassági kormány]]''' például a kereszttengely körül forgatja el a gépet a [[vízszintes vezérsík]] kilépőélének emelésével vagy süllyesztésével (néha az egész vezérsík forgatásával) megváltoztatja a vezérsík húrját, így az állásszögét is, ami miatt annak felhajtóerő-tényezője is megváltozik (a légellenállás-tényező megváltozása számunkra figyelmen kívül hagyható). Ez a rajta ébredő felhajtóerő nagyságának megváltozásával, és ezáltal a gép hosszanti stabilitásának (a rajta ébredő erők hosszanti eloszlásának) változásával jár, ami miatt a gép kereszttengelye mentén elfordul (bólintó mozgást végez). Emiatt viszont a szárnyak állásszöge, felhajtóerő-tényezője, és (ha van a gépnek sebessége, akkor) a rajta ébredő felhajtóerő is megváltozik, amely a teljes repülőgép emelkedéséhez vagy süllyedéséhez vezet.
64. sor:
A vízszintes vezérsík akkor is termel felhajtóerőt, ha a magassági kormány semleges helyzetben van, hogy a repülőgép kereszttengelyére a szárny és a gép tömege által ható forgatónyomatékokat kiegyenlítse.
 
Az [[Oldalkormány|'''[[oldalkormány]]''']] a függőleges tengely körül forgatja el a gépet a [[függőleges vezérsík]] állásszögének változtatásával. Működésének elve megegyezik a magassági kormányéval, viszont a függőleges vezérsík 0°-os állásszögnél nem termel az áramlás irányára merőleges "oldalirányú felhajtóerőt".
 
A [[Csűrő|'''csűrőkormány''']] a gép hossztengely körüli forgatását teszi lehetővé. Ennek a kormánynak a kormányfelülete, a csűrőlap, a szárnyak kilépőélén, a szárnyak vége felé helyezkedik el, hogy minél nagyobb [[Erőkar|erőkaron]] fejtsen ki forgatónyomatékot a gépre. A két kormányfelület ellentétesen tér ki, így az egyik szárnyon csökken, a másikon nő a felhajtóerő.
 
Az '''[[ívelőlap]]''' és a [[Fékszárny|'''[[fékszárny]]''']] a szárny íveltségét, az azon ébredő felhajtóerőt és légellenállást hivatott megváltoztatni. A szárnytőnél helyezkedik el (mindkét oldalon).
 
A '''[[féklap]]''' nem változtatja meg a szárny állásszögét, csak a felhajtóerő- és légellenállás tényezőjét.
 
Hasonlóan a szárnyozszárnyhoz, egy kormányfelület is át tud esni. Ha például a szárny nagy állásszöggel repül, és hirtelen kitérítjük a csűrőt, a kitérítéssel ellenkező oldalon lévő csűrőlap állásszöge annyira megnő, hogy átesik, emiatt viszont az ezoldali szárny kevesebb felhajtóerőt termel és a gép a kitérítéssel ellenkező irányba dől be.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==