„Huj-jüan” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
Vessző utáni szóközhiány javítása AWB
(→‎Élete: clean up AWB)
a (Vessző utáni szóközhiány javítása AWB)
{{kínai|Huiyuan|Huj-jüan}} fiatalon elkezdte tanulni [[Csuang Csou|{{kínai|Zhuang Zhou|Csuang Csou}}]], [[Lao-ce|{{kínai|Laozi|Lao-ce}}]] és [[Konfuciusz]] filozófiáit tanulni. Azonban 21 éves korában {{kínai|Hebei|Hopej]] tartományban egy [[Tao An|{{kínai|Dao An|Tao An}}]] nevű, Kucsa királyságból származó buddhista szerzetessel áttért a buddhizmusra. Hátrahagyta a világi életet és beállt szerzetesnek.<ref name="ebrey cambridge 97">Ebrey, Cambridge Illustrated History of China, 97.</ref> Később a lusan-hegyi [[Tunglin templom (Csiang-hszi)|Tunglin templom]] (Keleti Erdő templom) vezetője lett. Tanította [[vinaja|vinaját]], [[buddhista meditáció]]t, [[abhidharma|abhidharmát]] és [[bölcsesség a buddhizmusban|bölcseletet]] ([[bölcsesség a buddhizmusban|pradzsnyá]]). Annak ellenére, hogy {{kínai|Huiyuan|Huj Jüan}} semmilyen erőfeszítést nem tett a világi emberekkel történő kapcsolatteremtésre, sok megkeresése volt a nemesi és királyi családokból. Két alkalommal is meghívást kapott {{kínai|Huan Xuan|Huan Hszüan}} diktátortól, hogy megvitassák az egyház státuszát, és mindkétszer sikeresen kivívta egyháza függetlenségét. Sokan látogattak el hozzá később a világiak közül is a Lu-hegyhez, hogy részt vehessenek az általuk vezetett vallásos életformában. {{kínai|Huiyuan|Huj-jüan}} kapcsolatban állt a kor egy másik híres buddhista tudósával, [[Kumáradzsíva|Kumáradzsívával]].<ref>Jones, Charles B. (2008). [https://web.archive.org/web/20140404093240/http://enlight.lib.ntu.edu.tw/FULLTEXT/JR-BJ001/bj001170595.pdf Was Lushan Huiyuan a Pure Land Buddhist?] Evidence from His Correspondence with Kumārajīva About Nianfo Practice, 周文廣 - Chung-Hwa Buddhist Journal 21, 175-191</ref>
 
402-ben szervezett egy [[bhikkhu|szerzetesekből]] és [[háztulajdonos (buddhizmus)|világi emberekből]] álló csoportot, amely a [[mahájána]] irányzatot képviselte. Ez az új ág kapta később a [[Tiszta Föld buddhizmus]] elnevezést, amelyben a „Tiszta Föld” [[Amitábha|Amitábha Buddha]] birodalma (lásd még: [[Buddhák listája]]).<ref>Shinko Mochizuki, Leo M. Pruden, Trans. (2001). [https://web.archive.org/web/20100707074549/http://www.shin-ibs.edu/documents/pwj3-3/11MC3.pdf Pure Land Buddhism in China: A Doctrinal History], Chapter 3: Hui-yuan of Mt.Lu, Pacific World Journal, Third Series, Number 3, 251</ref>
 
404-ben {{kínai|Huiyuan|Huj-jüan}} értekezést írt ''Miért nem borulnak le a király előtt a szerzetesek'' (沙門不敬王者論) címmel.<ref>Angol fordítás: Leon Hurvitz, " 'Render unto Caesar' in Early Chinese Buddhism," ''Sino-Indian Studies'', V, 4 (Santininketan), 80-114.</ref> Az a könyv szimbolizálta az erőfeszítéseit, hogy a buddhista egyház független maradhasson az uralkodók udvarától. Ugyanakkor, vallási és politikai szöveg is volt egyben, amelyben igyekezett meggyőzni az uralkodókat és a konfuciánus minisztereket, hogy a buddhizmus nem romboló hatású. Úgy érvelt, hogy a buddhisták jó alattvalók, ugyanis félnek a karma okozta büntetéstől és bíznak a jobb [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületésben]]. {{kínai|Huiyuan|Huj-jüan}} elmagyarázta, hogy annak ellenére, hogy azok a buddhisták, akik elhagyják családjaikat, mindenek előtt szolgálják a szüleiket és engedelmeskednek az uraiknak.<ref name="ebrey cambridge 97"/>
295 803

szerkesztés