„Piast-dinasztia” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (clean up with AWB)
a
[[Kép:Piastus.PNG|right|thumb|230px|Piast a dinasztia alapító]]
[[Kép:POL COA Piastowie.svg|right|thumb|230px|A Piast-dinasztia címere]]
A '''Piast-dinasztia''' lengyel uralkodóház volt, a független [[Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig)|Lengyelország]] megteremtésétől (9. század) 1370-ig. A dinasztia ágai tovább uralkodtak [[Mazóvia]] hercegségben [[1526]]-ig és [[Szilézia|Sziléziában]] [[1675]]-ig.
 
A legendák szerint a dinasztia őse '''[[Piast]]''' volt. Nevét először [[Gallus Anonymus]] említi a Lengyel hercegek krónikája című művében, amelyet [[1113]] körül írt. A [[12. század]]i legenda szerint a [[9. század]] második felében Gniezno fejedelmét, Popielt egy [[Piast]] nevű földműves fia, [[Siemowit]] követte a trónon, s ő alapította meg azt a dinasztiát, amely azután [[1370]]-ig uralkodott [[Lengyelország]]ban. A család a Piast nevet hivatalosan csak a [[17. század]]ban kezdte el használni. Az első név szerint ismert Piast-fejedelem [[I. Mieszko]] (ur. 963 körül - 992), aki feltehetően a negyedik Piast-házi fejedelem volt, már eléggé fejlett, bár más területektől meglehetősen elzárt államot örökölt, amely a későbbi Nagy-Lengyelország (Wielko-polska), esetleg Mazóvia (Mazowsze) területét foglalta magába. Mieszko kapcsolatba lépett a tőle nyugatabbra fekvő európai államokkal és [[996]]-ban felvette a (nyugati) kereszténységet. Hatalmát [[990]]-ig kiterjesztette a [[Balti-tenger]] mentén fekvő Pomerániára (Pomorze), [[992]]-ig pedig Sziléziára (Slask) és Kis-Lengyelországra is (Malopolska). Fia [[I. Boleszláv lengyel király|I. (Vitéz) Boleszláv]] (ur. 992-1025) folytatta a terjeszkedést, megerősítette a kormányzatot és az egyházszervezetet, majd röviddel halála előtt királlyá koronáztatta magát.