„Staccato” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
átrendezés |
||
1. sor:
[[Fájl:Music-staccato.svg|bélyegkép|A staccato jelölése a hangjegy feletti pont]]
A '''staccato''' egy zenei játékmód és zenei jel. Az olasz szó jelentése ''szaggatottan''.<ref>{{Cite web|url=http://www.dictionary.com/browse/staccato?s=t|title=the definition of staccato|accessdate=2016-04-25|work=Dictionary.com}}</ref> Olyan előadásmódot jelent, amikor a jelölt hangokat egymástól kis szünettel elválasztva játsszák. Legkorábbi zeneelméleti leírása 1676-ból származik.<ref>Werner Bachmann, Robert E. Seletsky, David D. Boyden, Jaak Liivoja-Lorius, Peter Walls, and Peter Cooke, "Bow", ''The New Grove Dictionary of Music and Musicians'', second edition, edited by Stanley Sadie and John Tyrrell (London: Macmillan Publishers, 2001).</ref>
==
A staccato egy adott hang játékmódjára vonatkozó előírás, mely nem pusztán az előadói gyakorlat része, hanem a kottában is jelölik. A tényleges végrehajtásban, az élességében azonban van némi szabadsága az előadónak. A staccato nem változtatja meg a ritmust, a megszólaltatott hang időtartamát rövidíti, melyet szünettel pótol ki.{{Hangminta2|fájlnév1=Without_staccato.ogg|cím1=Staccato nélkül|szöveg1=Néhány hang staccato nélkül játszva|fájlnév2=With_staccato.ogg|cím2=Staccatóval|szöveg2=Ugyanaz a dallam staccatóval előadva}}▼
A 17.-18. században a hangjegy fölé írt vonással, ponttal, vesszővel jelölték, hogy a hangot nem a hangjegynek megfelelő időtartamig kell az előadónak kitartani, hanem szaggatva, az egymást követő hangokat rövid szünetekkel elválasztva kell megszólaltatni. A 19. században és a 20. század elején sokféle jelölés jelent meg különféle hosszúságú és karakterű staccatók jelölésére, bár szakmai közmegegyezés ezek használatában és pontos jelentésében nem alakult ki. A 20. század közepétől terjedt el az az általános jelölés, miszerint a hangjegy feletti pont jelöli a hagyományos staccatót, míg a vessző az ennél még rövidebben, élesebben játszott staccatissimót.
== Alkalmazása ==
▲{{Hangminta2|fájlnév1=Without_staccato.ogg|cím1=Staccato nélkül|szöveg1=Néhány hang staccato nélkül játszva|fájlnév2=With_staccato.ogg|cím2=Staccatóval|szöveg2=Ugyanaz a dallam staccatóval előadva}}A staccato egy adott hang játékmódjára vonatkozó előírás, mely nem pusztán az előadói gyakorlat része, hanem a kottában is jelölik. A tényleges végrehajtásban, az élességében azonban van némi szabadsága az előadónak. A staccato nem változtatja meg a ritmust, a megszólaltatott hang időtartamát rövidíti, melyet szünettel pótol ki.
A staccato hatóköre az egy száron írt hangjegyekre együttesen érvényes. Ez azt jelenti, hogy míg az egy száron levő hangjegyeknél egy pont az összes hangra staccato játékmódot ír elő, addig a különálló száron jelzett hangoknál csak akkor kell mindegyiket staccatóval játszani, ha rajtuk az külön-külön jelölve van.[[Fájl:Staccato1.png|középre|bélyegkép|400x400px|A staccato hatóköre. A közös száron levő hangokra együttesen érvényes, a különálló hangjegyekre külön-külön előírandó]]A staccato ellentéte a ''[[legato]]'', mely hosszan kitartott, folytonos játékmódot jelent. A két ellentét között megkülönböztatnek egy köztes esetet is, melyet a szaknyelv ''mezzo staccató''nak nevez.
| |||