„Állapothatározó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Az '''állapothatározó''' azt fejezi ki, hogy valamilyen személy vagy dolog milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Azt a személyt vagy dolgot, amelynek az állapotát a [[határozó]] megjelöli, a mondatban többféle mondatrész nevezheti meg, így az [[alany]] (''Péter Kati'''betegen''''' fekszik), a [[tárgy]] (''PétertKatit '''betegen''''' találtam), ritkábban a [[határozó]] (''PéterreKatira '''betegen''''' találtam), még ritkábban a [[birtokos jelző]] (a betegen fekvő PéternekKatinak a feladatát más végzi el). Az állapothatározó azonban nem ezzel a mondatrésszel, hanem az igei állítmánnyal vagy bármely mondatrészként szereplő [[igenév]]vel mint alaptaggal alkot határozós szintagmát: '''''betegen''' fekszik, '''betegen''' találtam, '''betegen''' fekvő''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az alany állapotát kifejező határozót sokszor [[módhatározó]]nak is fel lehet fogni. ''Csak forgolódtam '''dühösen''' az ágyon''. (Kosztolányi) Ebben a mondatban a ''dühösen'' a ''forgolódtam'' állítmánynak alárendelt komplex állapot- és módhatározó: kifejezi az alany állapotát is (→ ''én'' vagyok dühös), a cselekvés módját is (→ a ''forgolódás'' dühös). Hasonló bővítményű szerkezetek: '''''szelíden''' alszik, '''unottan''' bolyong, '''nyugodtan''' jár-kel'' stb. Általában azonban határozottan elválik a személy vagy dologfogalom állapotát kifejező állapothatározó a módhatározótól. ''PetiKati '''világosan''' beszélt''. Ebben a mondatban a ''világosan beszélt'' csak módhatározónak fogható fel (→ a ''beszéd'' világos). ''PetiKati világosan szereti a kávét''. Itt a ''világosan'' bővítmény állapothatározó (→ a ''kávé'' világos). Ugyanígy: ''PéterKati betegen fekszik'' (→ ''PéterKati'' beteg).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az elhatárolást megkönnyíti tehát, ha a mondat kérdéses mód-, illetve állapothatározóját átalakítjuk állítmánnyá, és megnézzük, hogy a mondat melyik szava rendelhető mellé alanyként: a ''beszéd'' világos, a ''kávé'' világos. Ha cselekvésfogalmat kifejező szó lesz az alany (''beszéd''), akkor a határozó módhatározó, ha dolog- vagy személyfogalmat kifejező szó (''kávé''), akkor állapothatározó.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az állapothatározó megnevezhetikifejezheti aaz személyalanyban, vagytárgyban dologstb. lelkimegjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát. Ezt a típust '''belső állapothatározónak''' nevezzük. Megjelölheti az állapothatározó a személytől vagy dologtól független, külső (társadalmi, időjárási viszonyokat, anyagi stb.) körülményeket is, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy. Az állapothatározónak ezt a típusát '''külső állapothatározónak (körülményhatározónak)''' nevezzük. Kifejezheti az állapothatározó azt is, hogy a személy vagy dolog milyen funkcióban, minőségben szerepel. Ezt a típusthívjuk '''essivusi, praedicativusi, nuncupativusi, factivusi állapothatározónakállapothatározó''' hívjuknak.
Jelentésárnyalatai:
'''factivusi''': valamilyen funkcióba jutást fejez ki,
'''predikativusi''': valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó,
'''nuncupativusi''': megnevezést fejez ki.
<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139. </ref>
 
a) A '''belső állapothatározó''' kifejezőeszköze lehet '''határozóragos főnév''' a következő ragokkal: '''''-ba, -be''''' (''álom'''ba''''' ringat, ''gyanú'''ba''''' keveredik); '''''-ban/-ben''''' (''tüdőgyulladás'''ban''''' fekszik); '''''-ból/-ből''''' (ébredezik az ''alvás'''ból'''''); '''''-n, -an/en''''' (''dermedt'''en''''' hullanak a levelek); '''''-nál/-nél''''' (a haldokló egészen ''magá'''nál''''' volt); '''''-ra/-re''''' (''vénségé'''re''''' koldusbotra jut, ''magá'''ra''''' marad); '''''-ul/-ül''''' (''tétlen'''ül''''' nézte); '''''-val/-vel''''' (''mérgezés'''sel''''' szállították kórházba).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
'''Névutós főnévvel''' csak ritkán fejezzük ki a belső állapothatározót. A következő [[névutó]]k alkalmasak erre: '''''kívül''''' (''eszméletén '''kívül''''' van); '''''között''''' (''élet és halál '''között''''' lebeg); '''''mellett''''' (''keménysége '''mellett''''' jószívű); '''''nélkül''''' (''lelkesedés '''nélkül''''' nem lehet élni). <ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
A belső állapothatározó lehet '''határozószó''' és '''határozószói névmás''' is: '''''hanyatt''' feküdt, '''egyedül''' volt, '''veszteg''' marad, '''ugyanúgy''' marad''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Gyakran előfordul belső állapothatározói szerepben '''határozói igenév''': '''''állva''' várta, '''sírva''' üldögélt, '''elkeseredve''' kérdezte''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
'''Összekapcsolt belső állapothatározó'''ként '''''-val/-vel, -ban/-ben''''' és '''''-n, -on/-en/-ön''''' ragos [[Főnév|főnev]]ek fordulnak elő elsősorban: ''sapká'''val''' a fejé'''n''', fej'''jel lefelé''''' esik.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
A belső állapothatározó egyik sajátos típusa a '''számállapot-határozó''', az alanyban kifejezett személyek mennyiségére mutat rá. Leggyakrabban '''''-n, -an/-en'' ragos számnévvel''' fejezzük ki: ''tíz'''en''''' jöttek, ''kette'''n''''' maradtak, ''sok'''an''''' kérték, de kifejezhető a '''''körül''''' [[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a [[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
b) A '''külső állapothatározó''' leggyakrabban '''ragos''' vagy '''névutós főnév'''. A külső állapothatározó ragjai: '''''-ban/-ben'''' (ült egy kicsit a ''félhomály'''ban''''', ''fagy'''ban''''' ácsorog); '''''-nál/nél'''' (a lámpa ''fényé'''nél''''' jól látta); '''''-val/-vel''''' (rossz ''előjelek'''kel''' indult'' a vállalkozás).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
A külső állapothatározó lehet '''névutós főnév''' is: nagy ''égzengés '''közepette''''' indult meg a zápor, a ''munkám '''mellett''''' nincs időm szórakozásra, a mester ''keze '''alatt''''' dolgozik, Péter ''pártfogó '''nélkül''''' maradt, ''őt '''kivéve''''' mindenki eljött, az ''utazással '''kapcsolatban''''' több probléma is felmerült.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az '''összekapcsolt külső állapothatározó''' hasonló szerkezetű, mint az összekapcsolt belső állapothatározó. a tanulók kivonultak, ''élük'''ön''' az osztályfőnök'''kel''''', ''zsebé'''ben''' a szerződés'''sel'''''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
c) Az '''essivusi állapothatározó''' elsősorban '''ragos főnévvel''' és '''névutós főnévvel''' fejezhető ki.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az essivusi állapothatározó leggyakoribb ragja a '''''-ként''''' (''győztes'''ként''''' került ki a küzdelemből, ''tanár'''ként''''' dolgozott, Péter szólalt fel ''utolsó'''ként'''''); '''''-nak/-nek''''' (ő szólalt fel ''utolsó'''nak'''''). Előfordul ilyen szerepben az '''''-ul/-ül''''' ragos [[főnév]] is (valakit ''feleség'''ül''''' vesz, ''kárpótlás'''ul''''' ad, ''utódjá'''ul''''' ajánl). Az efféle határozók azonban általában komplex jelentésűek: [[célhatározó]]i jelentésük is van. Hasonló komplex jelentésű a '''''-ba/-be''''' és a '''''-képp(en)''''' ragos [[főnév]] is: egy könyvet hozott ''ajándék'''ba''''', ''példa'''képpen''''' idézte.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az essivusi állapothatározó kifejezhető a '''''gyanánt''''' és a '''''helyett'' [[névutó]]val''' (''apám '''helyett''''' nekem apám voltál, a mérget ''orvosság '''gyanánt''''' adta be). A '''''helyett''''' [[névutó]]s határozót helyettesítő határozónak is nevezik.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az essivusi állapothatározó érdekes kifejezőeszköze még a '''''mint'' viszonyszóval''' kapcsolt, alanyesetben álló [[főnév]] is: '''''mint''' vendég'' laktam nála. <ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az e csoportba tartozó állapothatározók különleges típusai a '''-''nak/-nek''''' ragos '''praedicativus, nuncupativus''' és '''factivus'''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
A '''praedicativus''' azt fejezi ki, hogy valakinek vagy valaminek valamilyen funkcióban létet, minőséget tulajdonítanak. Az ilyen határozó fölérendelt tagjaként a következő igék szerepelnek: ''álmodik, érez, gondol, hat, hirdet, híresztel, hisz ''(’vél’), ''ígérkezk ''(pl. jónak), ''ismer, ítél, kijelent, képzel, keresztel, elkönyvel, lát(szik), minősít, mutatkozik, néz, nyilvánít, rémlik, számít, szólít, talál, tart, tekint, tetszik ''(’látszik’), ''tetteti magát, vall, vél, vesz '''valaminek''''' (pl. ''készpénznek)'' stb.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
A '''nuncupativus''' megnevezést fejez ki: ''Pistá'''nak''''' hívnak, ''szotyolá'''nak''''' a napraforgót nevezik. <ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
A '''factivus'''. Sokszor -'''''nak/-nek'' ragos főnévvel''' fejezzük ki, hogy valaki vagy valami valamilyen funkcióba jut. Ezt a komplex állapot-, [[célhatározó|cél]]- és [[eredményhatározó]]t factivusnak nevezi a szakirodalom. A határozói viszonyjelentések közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe az idetartozó szerkezetekben. Alaptagként többnyire a következő igék szerepelnek: ''álcáz(za magát), alkalmaz, beáll, állít ''(pl. tanúnak), ''felcsap, befog, behív, megidéz, beiratkozik, jelentkezik, képez, felkér, készül, előléptet, megy, nevel, kinevez, felöltözik, pályázik, berendez, besoroz, beszegődik, elszerződik, születik, kitanít, terem, megtesz, választ, felvesz, bevonul '''valaminek''''' stb.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
35

szerkesztés