„Állapothatározó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
Címke: HTML-sortörés
Az elhatárolást megkönnyíti tehát, ha a mondat kérdéses mód-, illetve állapothatározóját átalakítjuk állítmánnyá, és megnézzük, hogy a mondat melyik szava rendelhető mellé alanyként: a ''beszéd'' világos, a ''kávé'' világos. Ha cselekvésfogalmat kifejező szó lesz az alany (''beszéd''), akkor a határozó módhatározó, ha dolog- vagy személyfogalmat kifejező szó (''kávé''), akkor állapothatározó.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
Az állapothatározó kifejezheti az alanyban, tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát. Ezt a típust '''belső állapothatározónak''' nevezzük. Megjelölheti az állapothatározó a személytől vagy dologtól független, külső (társadalmi, időjárási viszonyokat, anyagi stb.) körülményeket is, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy. Az állapothatározónak ezt a típusát '''külső állapothatározónak (körülményhatározónak)''' nevezzük. Kifejezheti az állapothatározó azt is, hogy a személy vagy dolog milyen funkcióban, minőségben szerepel. Ezt hívjuk '''essivusi állapothatározó'''nak.<br>
Jelentésárnyalatai:<br>
'''factivusi''': valamilyen funkcióba jutást fejez ki,<br>
'''predikativusi''': valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó,<br>
'''nuncupativusi''': megnevezést fejez ki.
<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139. </ref>
 
a) A '''belső állapothatározó''' kifejezőeszköze lehet '''határozóragos főnév''' a következő ragokkal: <br>
'''''-ba, -be''''' (''álom'''ba''''' ringat, ''gyanú'''ba''''' keveredik, ''láz'''ba''''' jön); <br>
'''''-ban/-ben''''' (''tüdőgyulladás'''ban''''' fekszik, ''épség'''ben''''' érkezett meg, ''induló'''ban''''' vagyunk,<br>
''álmá'''ban''''' emlegetett, ''tüdőgyulladás'''ban''''' halt meg); <br>
'''''-ból/-ből''''' (ébredezik az ''alvás'''ból''''', ''guggolás'''ból''''' állt fel); <br>
'''''-n, -an/en''''' (''dermedt'''en''''' hullanak a levelek); <br>
'''''-nál/-nél''''' (a haldokló egészen ''magá'''nál''''' volt); <br>
'''''-ra/-re''''' (''vénségé'''re''''' koldusbotra jut, ''magá'''ra''''' marad,''beteg'''re''''' ette magát); <br>
'''''-ul/-ül''''' (''tétlen'''ül''''' nézte); <br>
'''''stul, -stül''''' (''töve'''stül''''' tépte ki, ''ruhás'''tul''''' ugrott be a vízbe); <br>
'''''-val/-vel''''' (''mérgezés'''sel''''' szállították kórházba, ''hát'''tal''''' állt, (tátott) ''száj'''jal''''' hallgatta ).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139. </ref>
 
'''Névutós főnévvel''' csak ritkán fejezzük ki a belső állapothatározót. A következő [[névutó]]k alkalmasak erre: '''''kívül''''' (''eszméletén '''kívül''''' van); '''''között''''' (''élet és halál '''között''''' lebeg); '''''mellett''''' (''keménysége '''mellett''''' jószívű); '''''nélkül''''' (''lelkesedés '''nélkül''''' nem lehet élni); '''''esetén''''' (''betegség '''esetén''''' nem jön el) (de: megérkezése<br>
'''''kívül''''' (''eszméletén '''kívül''''' van);<br>
esetén köszöntsétek: időhatározó; jó idő esetén kirándulunk: komplex idő- és külső állapothatározó); '''''létére''''' (megengedő) (''beteg '''létére''''' elment; ''szakember '''létére''''' nem
'''''között''''' (''élet és halál '''között''''' lebeg); <br>
tudta megoldani)
'''''ellenéremellett''''' (megengedő) (''korakeménysége '''ellenéremellett''''' fiatalosjószívű); ''betegsége '''ellenére''''' eljött)<br>
'''''nélkül''''' (''lelkesedés '''nélkül''''' nem lehet élni); <br>
'''''esetén''''' (''betegség '''esetén''''' nem jön el) (de: megérkezése esetén köszöntsétek: időhatározó; jó idő esetén kirándulunk: komplex idő- és külső állapothatározó); <br>
esetén köszöntsétek: időhatározó; jó idő esetén kirándulunk: komplex idő- és külső állapothatározó); '''''létére''''' (megengedő) (''beteg '''létére''''' elment; ''szakember '''létére''''' nem tudta megoldani); <br>
'''''ellenére''''' (megengedő) (''kora '''ellenére''''' fiatalos; ''betegsége '''ellenére''''' eljött); <br>
'''''dacára''''' (''betegsége '''dacára''''' megírta).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>
 
A belső állapothatározó lehet '''határozószó''' és '''határozószói névmás''' is: '''''hanyatt''' feküdt, '''egyedül''' volt, '''veszteg''' marad, '''ugyanúgy''' marad'', '''''mezítláb''' futott''. <ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </refbr>
'''''hanyatt''' feküdt, '''egyedül''' volt, '''veszteg''' marad, '''ugyanúgy''' marad'', '''''mezítláb''' futott''. <ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>
 
A belső állapothatározó lehet ragos melléknév, melléknévi igenév: <br>'''''-ul, ül'' ragokkal''': ''rendületlen'''ül''''' légy híve, ''érintetlen'''ül''''' hagyta, ''tétlen'''ül''''' nézi; <br>
'''''-n, -an, -en''' ragokkal'': ''üres'''en''''' hagyta, ''jókedvű'''en''''' ébredt, ''dermedt'''en''''' állt.<ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>
 
A belső állapothatározó lehet ragtalan melléknév is '''''-atlan, -etlen, -atag, -eteg'' (képzős melléknevekkel)''': ''érint'''etlen''''' hagy, ''mozdul'''atlan''''' áll, ''csügg'''eteg''''' ébredt.<ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>
 
Gyakran előfordul belső állapothatározói szerepben '''határozói igenév''': '''''állva''' várta, '''sírva''' üldögélt, '''elkeseredve''' kérdezte'', '''''ájulva''' esett össze'', '''''megigézve''' hallgatom'', '''''halva''' találták'', ''be van '''zárva''''', ''el van '''törve'''''.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>
 
'''Összekapcsolt belső állapothatározó'''ként '''''-val/-vel, -ban/-ben''''' és '''''-n, -on/-en/-ön''''' ragos [[Főnév|főnev]]ek fordulnak elő elsősorban: ''sapká'''val''' a fejé'''n''' lépett be, fej'''jel lefelé''''' esik, ''gyermek'''kel''' a karj'''án''''' száll fel.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>
 
A belső állapothatározó egyik sajátos típusa a '''számállapot-határozó''', az alanyban kifejezett személyek mennyiségére mutat rá. Leggyakrabban '''''-n, -an/-en'' ragos számnévvel''' fejezzük ki: ''tíz'''en''''' jöttek, ''kette'''n''''' maradtak, ''sok'''an''''' kérték, de kifejezhető a '''''körül''''' [[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a [[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
de kifejezhető a '''''körül''''' [[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a [[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is, illetve '''''-nként'' ragos főnévvel''' is megadhatunk számállapot-határozót: ''páro'''nként''''' jöttek.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>''P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>
 
A belső állapothatározó egyik sajátos típusa a '''számállapot-határozó''', az alanyban kifejezett személyek mennyiségére mutat rá. Leggyakrabban '''''-n, -an/-en'' ragos számnévvel''' fejezzük ki: ''tíz'''en''''' jöttek, ''kette'''n''''' maradtak, ''sok'''an''''' kérték, de kifejezhető a '''''körül''''' [[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a [[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is.<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
b) A '''külső állapothatározó''' leggyakrabban '''ragos''' vagy '''névutós főnév'''. A külső állapothatározó ragjai: '''''-ban/-ben'''' (ült egy kicsit a ''félhomály'''ban''''', ''fagy'''ban''''' ácsorog); '''''-nál/nél'''' (a lámpa ''fényé'''nél''''' jól látta); '''''-val/-vel''''' (rossz ''előjelek'''kel''' indult'' a vállalkozás).<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
35

szerkesztés