„Balaton-felvidéki Nemzeti Park” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.132.186.55 (vita) szerkesztéséről 88.132.132.215 szerkesztésére |
||
1. sor:
{{Védett terület infobox
| név = Balaton-felvidéki <br>Nemzeti Park
| IUCN-kategória = II
| kép = Badacsonytomaj látkép.jpg
| képméret =
| képaláírás = [[Badacsonytomaj]] látkép
| ország = Magyarország
| elhelyezkedése = [[Balaton-felvidék]], [[Bakony|Dél-Bakony]], [[Tapolcai-medence]], [[Keszthelyi-fennsík]], [[Kis-Balaton]]
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc = 58
| szélességi ívmásodperc = 32.88
| szélesség =
| hosszúsági fok = 17
| hosszúsági ívperc = 55
| hosszúsági ívmásodperc = 45.96
| hosszúság =
| szöveg pozíciója =
| legközelebbi város =
| terület = 569,97
| alapítás ideje = [[1997]]
| felügyelő szervezet = Balaton-felvidéki [[Nemzeti park igazgatóság|Nemzeti Park Igazgatóság]]
| címernövény =
| címerállata =
| weboldal =www.bfnpi.hu/
}}
A [[Balaton-felvidék]], a [[Bakony|Dél-Bakony]], a [[Tapolcai-medence]], a [[Keszthelyi-fennsík]] és a délnyugatra nyúló [[Kis-Balaton]] medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelyet [[1997]]-ben hoztak létre, elsősorban hat [[tájvédelmi körzet]] ([[Badacsonyi Tájvédelmi Körzet|Badacsonyi]], [[Káli-medence Tájvédelmi Körzet|Káli-medence]], [[Keszthelyi Tájvédelmi Körzet|Keszthelyi]], [[Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet|Kis-Balaton]], [[Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet|Pécselyi-medence]] és
56 ⟶ 80 sor:
[[Kép:Mur Leibnitz 3.jpg|bélyegkép|250px|Mura]]
=== Magas-bakonyi Tájvédelmi
{{Bővebben|Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet}}
Biológiai sokszínűsége és geológiai érdekességei miatt fontos. A felszín alatt számos barlang található, melyek közül kiemelkedik az [[Odvas-kői-barlang (Bakonyszücs)|Odvas-kői-barlang]], az [[Ördöglik-barlang]], valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik. A [[Szömörke-völgy]]ben eredő Judit-forrás mésztufából álló gátsora pedig a bükki [[Szalajka-völgy]] képződményeihez hasonlítható. A terület legnagyobb részét gyertyános-bükkösök borítják. A legmagasabb részek magashegységi jellegűek, hegyi szillel, hegyi juharral és magas kőrissel. E társulás értékes madarai a [[fehérhátú fakopáncs]], a [[fekete gólya]], a [[holló]] és a [[kerecsensólyom]]. A cserjeszint jellemző növénye a télen is zöld babérboroszlán. A mélyebb völgyek jellemző fajai az erdei holdviola, a [[gímpáfrány]], a havasi turbolya és a [[farkasölő sisakvirág]]. Az Odvaskőháton él a hazánkban csak itt előforduló rozsnokképű árvalányhaj. A hűvösebb bükkösökben még találkozhatunk havasi cincérrel és alpesi gőtével. A Vörös János Séd-patakjában még kövi rák is van.
| |||