„Manjósú” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Építés alatt}}
A '''Manjósú''' ([[Japán nyelv|japánul]]: 万葉集 [[Hepburn-átírás]]sal: ''man'yōshū'', "Tízezer Levél Gyűjteménye") a legfőbb japán versantológia, amely i. u. 759-ben a [[Nara-kor]] közepén (710 - 794) jelent meg. A mű egyike Japán nagyra becsült könyvgyűjteményeinek. Valószínűleg nem egyszerre lett összeállítva, hanem hosszú időn keresztül több ember gyűjtötte a különböző verseket. Jelenlegi formáját [[Ótomo no Yakamocsi]]nak (大伴 家持 [[Hepburn-átírás]]sal: Ōtomo no Yakamochi, ?718 - 785) tulajdonítják, aki egybegyűjtötte a sorozat részeit. A dalok keletkezési idejüket tekintve kb. 300 évet ölelnek fel, a legutolsó darab 759-ből származik. A versekből megismerhetjük a korabeli emberek gondolkodásmódját és szokásait.
 
== Elnevezés ==
A Manjósú szó szerint azt jelenti, hogy „Tízezer levél gyűjteménye” vagy ''„Számtalan levél gyűjteménye”'', de más-más tudósok különbözőképp értelmezték a címet. [[Szengaku]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 仙覚 [[Hepburn-átírás]]sal: Sengaku), [[Kamo no Mabucsi]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 賀茂 真淵 [[Hepburn-átírás]]sal: Kamo no Mabuchi) és [[Kada no Azumamaro]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 荷田 春満 [[Hepburn-átírás]]sal: Kada no Azumamaro) a 葉 ''jó'' [[Hepburn-átírás]]sal: yō) karakter jelentését úgy értelmezték, mint a koto no ha (szavak), így emiatt a ''„számtalan szavak gyűjteménye”'' névvel illeték a versgyűjteményt. [[Keichú]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 契沖 [[Hepburn-átírás]]sal: Keichū) és [[Kamocsi Maszazumi]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 鹿持雅澄 [[Hepburn-átírás]]sal: Kamochi Masaumi) úgy gondolták, hogy a cím jelentése ''„az utolsó tízezer év gyűjteménye”''. [[Okada Maszajuki]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 岡田正之 [[Hepburn-átírás]]sal: Okoda Masayuki), a [[kanbun]] tudós szerint a versantológia egyfajta metaforája a fa leveleinek. Megint mások szerint a név a mű rengeteg oldalára utal.
 
{{fordítás|en|Man'yōshū|angol|oldid=707199900|n=a|4=angol}}
 
A '''Manjósú''' ([[Japán nyelv|japánul]]: 万葉集 [[Hepburn-átírás]]sal: ''man'yōshū'', "Tízezer Levél Gyűjteménye") a legfőbb japán történeti versantológia, amely i. u. 759-ben a [[Nara-kor]] közepén (710 - 794) jelent meg. A mű egyike Japán nagyra becsült könyvgyűjteményeinek. Valószínűleg nem egyszerre lett összeállítva, hanem hosszú időn keresztül több ember gyűjtötte a különböző verseket. Jelenlegi formáját [[Ótomo no YakamocsiJakamocsi]]nak (大伴 家持 [[Hepburn-átírás]]salátírással: Ōtomo no Yakamochi, ?718 - 785) tulajdonítják, aki egybegyűjtötte a sorozat részeit. A dalok keletkezési idejüket tekintve kb. 300 évet ölelnek fel, a legutolsó darab 759-ből származik. A versekből megismerhetjük a korabeli emberek gondolkodásmódját és szokásait.
 
== Elnevezés ==
A Manjósú szó szerint azt jelenti, hogy „Tízezer levél gyűjteménye” vagy ''„Számtalan levél gyűjteménye”'', de más-más tudósok különbözőképp értelmezték a címet. [[Szengaku]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 仙覚 [[Hepburn-átírás]]sal: Sengaku), [[Kamo no Mabucsi]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 賀茂 真淵 [[Hepburn-átírás]]sal: Kamo no Mabuchi) és [[Kada no Azumamaro]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 荷田 春満 [[Hepburn-átírás]]sal: Kada no Azumamaro) a 葉 ''jó'' [[(Hepburn-átírás]]sal: yō) karakter jelentését úgy értelmezték, mint a koto no hakotoba (szavak), így emiatt a ''„számtalan szavak gyűjteménye”'' névvel illeték a versgyűjteményt. [[Keichú]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 契沖 [[Hepburn-átírás]]sal: Keichū) és [[Kamocsi Maszazumi]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 鹿持雅澄 [[Hepburn-átírás]]sal: Kamochi MasaumiMasazumi) úgy gondolták, hogy a cím jelentése ''„az utolsó tízezer év gyűjteménye”''. [[Okada Maszajuki]] ([[Japán nyelv|japánul]]: 岡田正之 [[Hepburn-átírás]]sal: Okoda Masayuki), a [[kanbun]] tudós szerint a versantológia egyfajtaa mű metaforájaoldalainak a famennyiségére leveleinekutal. Megint mások szerint a név a mű rengeteg oldalára utal.
 
== Felosztás ==
A gyűjtemény 20 részből/ könyvből áll, amely összesen 4516 verset tartalmaz. Ebben 4163 [[tanka]], 260 [[csóka]], 62 [[szedoka]] és 21 [[nagauta]] található. Ez a temérdek mennyiség 561 szerzőtől származik, akik közül 70 személy nő volt. Azokban az időkben, nagy tiszteletnek örvendtek nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül azok, akik kiemelkedő verseket tudtak írni. Azok a nők, akik a társadalmi hierarchiában alacsony pozíciót foglaltak el, gyakran a költészetet használták eszközként státuszuk növelésérejavítására. Az arisztokrácia gyakori szórakozásai közé tartoztak a műfelolvasások és a művészeti versenyek.
 
== Nyelvészeti jelentősége ==
 
== Bibliográfia ==
* [[Kenneth G. Henshall]]: ''A history of Japan: From Stone Age to superpower'', 2nd edition (1999, 2004) (ISBN 1-4039-1272-6) ''23-27. oldal: Part two: Of courtiers and warriors: early and medieval history (710-1600) Learning from the Chinese - within Limits: The Nara Period (710-794)''* [[Setsuko Kojima]], [[Gene A. Crane]]: ''A dictionary of Japanese culture'' (1987) (ISBN 4-7890-0353-1)
* [[Setsuko Kojima]], [[Gene A. Crane]]: ''A dictionary of Japanese culture'' (1987) (ISBN 4-7890-0353-1)
* [[Louis Frédéric]]: ''Japan Encyclopedia'' ''608. oldal, Translated by Käthe Roth, THE BELKNAP PRESS OF HARVARD UNIVERSITY PRESS, Cambridge, Massachusetts, London, England'' (2002) (ISBN 0-674-00770-0)
* [[Yamaji Masanori]]: ''Japán - Történelem és hagyományok, Gondolat, Bp.'' (1989) (ISBN 963-282-175-0)
72

szerkesztés