„Állapothatározó” változatai közötti eltérés

tagolások
(tagolások)
<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.139. </ref>
 
== Belső állapothatározó ==
a) A '''belső állapothatározó''' kifejezőeszköze lehet '''határozóragos főnév''' a következő ragokkal: <br>
'''''-ba, -be''''' (''álom'''ba''''' ringat, ''gyanú'''ba''''' keveredik, ''láz'''ba''''' jön); <br>
'''''-ban/-ben''''' (''tüdőgyulladás'''ban''''' fekszik, ''épség'''ben''''' érkezett meg, ''induló'''ban''''' vagyunk,
de kifejezhető a '''''körül''''' [[névutó]]val is: ''százötven''' körül''''' voltunk a nézőtéren. Hasonló jelentésárnyalat kifejezhető a [[számnév]]i alapszavú -s képzős [[melléknév]] '''''-ban/-ben''''' ragos alakjával is: ''kettes'''ben''''' voltunk, és lehet a '''''mindnyájan, mind''''' határozószói névmással is, illetve '''''-nként'' ragos főnévvel''' is megadhatunk számállapot-határozót: ''páro'''nként''''' jöttek.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.140. </ref>
 
== Külső állapothatározó ==
 
b) A '''külső állapothatározó''' leggyakrabban '''ragos''' vagy '''névutós főnév'''. <br>
A külső állapothatározó ragjai: <br>
'''''-ban/-ben'''' (ült egy kicsit a ''félhomály'''ban''''', ''fagy'''ban''''' ácsorog); <br>
Az '''összekapcsolt külső állapothatározó''' hasonló szerkezetű, mint az összekapcsolt belső állapothatározó. a tanulók kivonultak, ''élük'''ön''' az osztályfőnök'''kel''''', ''zsebé'''ben''' a szerződés'''sel'''''.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref>
 
== Essivusi állapothatározó ==
c) Az '''essivusi állapothatározó''' elsősorban '''ragos főnévvel''' és '''névutós főnévvel''' fejezhető ki. Ragjai:<br>
'''''-ként''''' (''győztes'''ként''''' került ki a küzdelemből, ''tanár'''ként''''' dolgozott, Péter szólalt fel ''utolsó'''ként'''''); <br>
'''''-nak/-nek''''' (ő szólalt fel ''utolsó'''nak'''''). <br>
A '''factivus''': sokszor -'''''nak/-nek'' ragos főnévvel''' fejezzük ki, hogy valaki vagy valami valamilyen funkcióba jut. Ezt a komplex állapot-, [[célhatározó|cél]]- és [[eredményhatározó]]t factivusnak nevezi a szakirodalom. A határozói viszonyjelentések közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe az idetartozó szerkezetekben. Alaptagként többnyire a következő igék szerepelnek: ''álcáz(za magát), alkalmaz, beáll, állít ''(pl. tanúnak), ''felcsap, befog, behív, megidéz, beiratkozik, jelentkezik, képez, felkér, készül, előléptet, megy, nevel, kinevez, felöltözik, pályázik, berendez, besoroz, beszegődik, elszerződik, születik, kitanít, terem, megtesz (pl. igazgatónak), választ, felvesz, bevonul '''valaminek''''' stb.<ref>Balogh Judit et al. (szerk.):''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, pp. 434–436. </ref><ref>P. Lakatos Ilona (szerk.): ''Grammatikai gyakorlókönyv''. Bölcsész Konzorcium, Bp. 2006, p.141. </ref>
 
== Források, hivatkozások ==
<references/>
 
[[Kategória:Mondatrészek]]
[[Kategória:Szófajok]]