„Zimányi József (fizikus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
1972-ben szerezte meg a fizikai tudományok doktora fokozatot ''A töltésfüggő kölcsönhatások szerepe a magreakciókban'' című disszertációjával. 1969-ben kapott engedélyt, hogy ellátogasson a [[Niels Bohr Intézet]]be. Ez az utazás meghatározó volt számára, és visszatérő vendég volt ott. Ott – [[Koppenhága|Koppenhágában]] – szeretett bele a nehézion-fizikába. 1978-ban publikálták a Bondorf–Garpman–Zimányi-féle hidrodinamikai modellt,<ref>J. P. Bondorf, S.I.A. Garpman, J. Zimányi: A simple analytic hydrodinamic model for expanding fireballs – Nuclear Physics A296 (1978) 320</ref> amely a nehézion-ütközésekben keletkező tűzgömb időbeli fejlődését írja le. Ezt további komoly eredmények követték.<ref>[http://www.zimanyi-foundation.hu/hu/node/3 Publikációinak jegyzéke a Zimányi József Fizikus Alapítvány honlapján]</ref>
1986-ban a [[Brookhaveni Nemzeti Laboratórium|Brookhavenben]] működő AGS gyorsító kísérleteit követve kezdte el vizsgálni a [[kvark–gluon-plazma]] elméletét. Szorgalmazta a [[CERN]]-hez való hivatalos csatlakozásunkat, tudta, hogy ez a magyar kutatók fontos érdeke. A csatlakozás 1992-ben valósult meg. Aktív tagja volt az [[NA49]] kísérletnek. Építési fázisában tagja volt az [[Nagy Hadronütköztető|LHC]] [[ALICE-kísérlet]]ének is, ennek elindulását nem érte meg. Tagja volt továbbá a Brookhaveni [[Relativisztikus nehézion-ütköztető|RHIC]]-gyorsító PHENIX-kísérletének is.
[[Fájl:Zimányi József sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Zimányi József sírja Budapesten. [[Farkasréti temető]]: 26/2-5-2.]]
Ő és a tanítványai eredményeit dicséri, hogy a másfél évente rendezett nemzetközi Quark Matter konferenciát 2005-ben [[Budapest]] látta vendégül.
| |||