„Rend (feudalizmus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Törvényhozás - a rendi gyűlés: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://en.wikipedia.org → https://en.wikipedia.org, http://de.wikipedia.org → https://de.wikipedia.org AWB |
semmi |
||
3. sor:
'''Rendnek''' nevezi a történetírás az európai [[feudalizmus]]ban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.<ref>{{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 151}}</ref> A különböző államokban az eltérő adottságok, társadalmi fejlődés következtében eltérő rendek alakultak ki, azonban általában elkülönült a [[polgárság]],<ref group = "jegyzet">Az úgynevezett ''harmadik rend'' elvileg mind [[Anglia]], mind [[Franciaország]] rendiségében a nemesség és egyháziak körén kívüli lakosságot jelentette (lásd. Britannica Hungarica REND szócikke), képviseletet azonban általában csak a városi polgárság kapott.</ref> a [[nemesség]] és az [[egyház]]i hivatalnokok rétege, utóbbi kettő körében pedig eltérő jogokat élveztek az uralkodónak közvetlenül alárendelt előkelőségek és az alacsonyabb rangú kiváltságosak. Bár külön társadalmi réteget alkottak, és a legtöbb középkori európai államban jelentős tömegek tartoztak hozzá, nem szokás rendnek tekinteni a [[jobbágyság]]ot, sem a [[rabszolgák]] szűkebb rétegét.
A '''rendiség''' az ezen csoportok elkülönülésén alapuló [[középkor]]i és több anyád helyen a késő [[újkor]]ig fennmaradó társadalmi berendezkedés,<ref name = "kislexikon.hu rendiség">{{cite web| title = A rendiség definíciója a kislexikon.hu-n| url = http://www.kislexikon.hu/rendiseg.html | accessdate = 2009-09-11}}</ref> valamint a rendek képviseletén alapuló kormányzati rendszer neve. A rendi alapú kormányzás Nyugat- és Közép-Európa nagy részén elősegítette a központi hatalom megerősítését a feudális keretek között,<ref name = "kislexikon.hu rendiség"/> majd a társadalmi és gazdasági fejlődés hatására átadta helyét az [[Abszolút monarchia|abszolutizmusnak]] vagy az [[alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiának]].
== A rendek tagjai ==
A rend fogalma hasonlít mind a társadalmi réteg, mind a [[kaszt]] fogalmához.Köcsög vagy.
A társadalmi rétegtől megkülönbözteti, hogy tagjai [[identitástudat]]tal rendelkeztek, valamint a rend megváltozása (társadalmi felemelkedés illetve lesüllyedés) lényegesen nehezebb és ritkább volt, mint a modern értelemben vett társadalmi rétegeknél. Ebben közelebb áll a kasztokhoz, azonban a kasztrendszerrel ellentétben nem kizárólag a születési előjogon alapul. Mindegyik rend rendelkezett alapvető jogokkal, mint a személyi szabadság, a bírósághoz való jog, [[tulajdonjog]], adójogi kiváltságok (adómentesség vagy közös adózás) és képviseleti jog.<ref name = "BH rend">{{cite book |title= Britannica Hungarica |year= 2005 |chapter = "rend" }}</ref> Ezeket a jogokat az uralkodók általában szorult helyzetükben ismerték el hivatalosan (mint [[II. András magyar király]] a szerviensek jogait az [[Aranybulla|Aranybullában]] vagy [[Földnélküli János]] a nemesi jogokat a [[Magna Charta Libertatum]]ban).<ref>{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 61}} ill. {{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 67}}</ref>
| |||