„Könyvtárközi kölcsönzés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamoaBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata)
aNincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
A könyvtárközi kölcsönzés a nyugati civilizációban egészen a 8. századig visszamenőleg követhető nyomon. Az első [[posta]]i úton történő szállításra az 1880-as években került sor, miután az [[Ausztria|osztrák kormány]] 1883-ban engedélyezte a külön minisztériumi engedély nélküli könyvtárközi kölcsönzést. [[Porosz Királyság|Poroszországban]] pedig 1893-ban megszületett a [[berlin]]i Királyi Könyvtár és a porosz egyetemi könyvtárak közti első könyvtárközi kölcsönzési szabályzat.
 
Az [[első világháború]] után a könyvtárközi kölcsönzés területén elsősorban a német és az angol könyvtárak játszottak vezető szerepet. Igen hatékony belföldi kölcsönzési rendszert építettek ki, melyet később kiterjesztettek nemzetközi viszonylatokra is. 1934-ben a világ harminc országának könyvtárai összesen 11.450 kötetet kölcsönöztek a 38 országba. A könyvtárközi kölcsönzés ellenőrzését egy, az [http://www.ifla.org/[Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége|IFLA]] által szponzorált szervezet vállalta fel. A szervezet 1935-ös második kongresszusán megszületett a könyvtárközi kölcsönzés első nemzetközi szintű szabályzata. A szabályozás folyamatosan bővül a változó igényeknek és körülményeknek megfelelően.<ref name="mek.niif.hu">[http://mek.niif.hu/03100/03109/03109.htm#3/ Dávid Boglárka: Könyvtárközi kölcsönzés a Debreceni Egyetemi és a Nemzeti Könyvtárban (2000)]</ref>
 
Az [http://www.ifla.org/ IFLA] -közgyűlés 1974-es határozattervezete a [[publikáció]]k egyetemes hozzáférhetőségének programjáról (UAP = Universal Availability of Publications) meghatározta, hogy a könyvtárak közötti forrásmegosztás előfeltétele, hogy bármely pontról vagy legalább bármely részt vevő könyvtárból lehetőség nyíljék az információkhoz, illetve a dokumentumokhoz való hozzáférésre.<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 347.</ref>
 
[[Magyarország]]on elsősorban a [[tudományos könyvtár]]ak éltek a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével. Fontos események: