„Fúvós hangszerek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
40. sor:
A hangot eredményező rezgésfolyamat keletkezésének elve alapján a fúvós hangszerek családján belül ''ajaksíppal'' és ''nyelvsíppal'' működő típusokat különböztethetünk meg.
 
Az [[ajaksípos hangszerek]] legismertebb képviselői a [[fuvola]], a [[furulya]], az [[okarina]], az [[Orgona (hangszer)|orgona]] sípjainak zömét adó [[AjaksípokAjaksíp (orgona)|ajaksípok]]. Ezeknél a hangszereknél a szűk sugárban befújt levegő egy akadályba, éles perembe ütközik, ahol a keletkező légörvények a peremnek felváltva hol az egyik, hol a másik oldalán válnak le, [[Peremhangok|peremhangot]] hozva létre. Ez a periodikus folyamat a hangszerhez csatolt csőrezonátor (vagy például az [[okarina]] esetén üregrezonátor) megfelelő sajátrezgéseit gerjeszti.
 
Az összes többi típus a nyelvsíppal megszólaló fúvós hangszerek közé sorolható. Ezek abban hasonlóak, hogy valamilyen mozgó, rugalmas alkatrész, fémből vagy [[Arundo donax|nádból]] készült nyelv – vagy a rézfúvósoknál a hangszerjátékos ajkai – periodikusan nyitja-zárja a befújt levegő útját, helyi nyomásingadozást, hangrezgést hozva létre. A ''nádnyelves'' és a ''tölcséres fúvókájú'' hangszerek esetén – hasonlóan az ajaksípos hangszerekhez – a zenei hang létrehozásához mindenképpen szükség van egy csőrezonátorra, az orgona fém ''nyelvsípjai'' esetén ez már csak a hang biztosabb megszólalását, a pontosabb intonációt, a nagyobb hangerőt szolgálja, ''szabad nyelvsípok'' esetén pedig teljesen hiányzik.