„Cirkumpacifikus-hegységrendszer” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 94.21.244.198 (vita) szerkesztéséről 5.38.181.94 szerkesztésére
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(szerkesztési összefoglaló eltávolítva)
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 94.21.244.198 (vita) szerkesztéséről 5.38.181.94 szerkesztésére)
[[Kép:Cinturon de Fuego ♫ An.jpg|bélyegkép|jobbra|360px|A Circumpacifikus-hegységrendszer vonulatai]]
A '''Cirkumpacifikus-hegységrendszer''' vagy rövidebben '''Pacifikus-hegységrendszer''' a [[Föld]] második legnagyobb kiterjedésű [[hegység]]rendszere, amelynek hatalmas, [[óceáni árok|mélytengeri árkokkal]] övezett, mintegy 30 ezer kilométer hosszan észak–déli irányba húzódó láncai a [[Csendes-óceán]] medencéjét, a Pacifikumot veszik körül.
*fasz fasz fasz fasz fasz fasz fasz fasz fasz fasz fasz cerka cerka cerka dugás dugás dugás sex sex sex sex sex sex sex sex
 
[[Geológia]]i megközelítésben a Csendes-óceán aljzatát alkotó három nagy és számos mikrolemez peremhegységrendszere, amelyre jellemző az aktív [[vulkán]]i tevékenység és a [[magmás kőzetek|vulkáni kőzetek]] tömeges jelenléte, valamint a gyakori [[földrengés]]ek. Noha a hegységrendszerben a [[paleozoikum|földtörténeti ókorban]], illetve [[mezozoikum|középkorban]] keletkezett [[kőzet]]tömegek is találhatóak, nagy részük a [[jura (időszak)|jura]] időszaktól a napjainkig zajló felgyűrődés eredményeként jött létre. Az uralkodó magmás kőzetek a [[litoszféra]]lemezek [[szubdukció]]ja során alakultak ki. A hegységrendszer morfológiáját a [[Csendes-óceáni-lemez]] egyenletes északnyugat felé sodródása, valamint a [[Nazca-lemez]] keleti irányú mozgása alakította ki. A Csendes-óceán térségében a lemezhatárok mentén tértágulás van, míg az aljzatot alkotó lemezek peremein szubdukció. Ez alól az [[Antarktiszi-lemez]] a kivétel, amelynek határán szintén tértágulás van, ezért nem zárja teljesen körül a Csendes-óceánt a Cirkumpacifikus-hegységrendszer.
 
Főbb nyugati vonulatai [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]] és [[Óceánia|Óceániában]] csupán szigetíveket képeznek, miután a Pacifikus-lemez itt óceáni lemezek, vagy széles selfű kontinentális lemezek alá bukik. A hegységrendszer e vonulatának tagjai északon [[Kamcsatka]] és a [[Kuril-szigetek]], amelyek az [[Észak-amerikai-lemez]]en helyezkednek el. Ettól dél felé haladva a [[japán szigetvilág]] az [[Ázsia-lemez]]en, a [[Fülöp-szigetek]] az önálló [[Fülöp-szigeteki-lemez]]en, [[Melanézia]] szárazulatai [[Új-Guinea|Új-Guineától]] [[Új-Zéland]]ig az [[Ausztráliai-lemez]]en fekszenek. A Fülöp-szigeteki-lemez a Csendes-óceáni lemezzel együtt mozogva gyűrte fel a Dél-Japántól a a [[Rjúkjú-szigetek]]en át [[Borneó]]ig tartó ívet.
 
A Nazca-lemez keleti pereme a [[Dél-amerikai-lemez]] alá bukik, a Csendes-óceáni-lemez a vele együtt mozgó közép-amerikai mikrolemezekkel együtt az [[Észak-amerikai-lemez]] alá, így a magmás kőzetek ezeket áttörve szárazföldi hegyvonulatokat, mély [[völgy]]ekkel tagolt [[gyűrthegység]]eket alakítottak ki, melyekre jellemzők a meredek lejtők és éles hegygerincek. Északról dél felé az [[Aleut-szigetek]], az [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Közép-Amerika|Közép-]] és [[Dél-Amerika]] nyugati peremén végighúzódó [[Kordillerák]] – egyben a Föld leghosszabb gyűrt hegysége – alkotja ezt a vonulatot, egyben a kontinentális lemezek szegélyét. A Pacifikus-hegységrendszer legmagasabb pontjai az amerikai kontinensen emelkednek: [[Denali]] (Észak-Amerika, 6168 m), a [[Citlaltépetl]] (Közép-Amerika, 5747 m) és az [[Aconcagua]] (Dél-Amerika, 6962 m). A jelenlegi tektonikus helyzetben csak egyetlen olyan térség van, ahol nincs sem tértágulás, sem szubdukció, ez a [[Szent András-törésvonal]], amely mentén oldaleltolódásos mozgás a jellemző.
 
== A Tűzgyűrű ==
[[Fájl:Pacific Ring of Fire.svg|jobb|300px|bélyeg|A Tűzgyűrű]]
A ''Tűzgyűrű'' az angol ''Ring of Fire'' tükörfordítása, népszerű neve annak a [[Csendes-óceán]] partjain végigfutó széles, sávszerű földrajzi régiónak, amely mentén különösen sok, működő és szunnyadó [[vulkán]] helyezkedik el, és kiemelten sok, különböző [[fészekmélység]]ű [[földrengés]] pattan ki. A Tűzgyűrű ''körülbelül'' azonos földrajzi elhelyezkedésű, mint a Cirkumpacifikus-hegységrendszer, de hozzá tartozik még az [[Eurázsiai-hegységrendszer]]ből [[Szumátra]] és [[Jáva]] térsége is. A hegységrendszer geomorfológiai fogalom, míg a Tűzgyűrű a vulkanológia és szeizmológia tárgykörébe tartozik.
 
A nagyjából patkó alakú terület [[Új-Zéland]]nál kezdődik, a [[Kermadec-árok|Kermadec-]] és [[Tonga-árok|Tonga-árkot]] követi, majd nyugatra fordulva [[Fidzsi]]től [[Indonézia|Indonéziáig]] egy kiszélesedő zónát alkotva nagyjából kelet–nyugati irányú. Innen [[Tajvan (sziget)|Tajvanon]], [[Japán]]on és a [[Kuril-szigetek]]en át éri el [[Kamcsatka|Kamcsatkát]]. Itt keletre fordulva az [[Aleut-szigetek]]en át fut [[Észak-Amerika]] nyugati partjaiig, majd dél-délkelet felé felé folytatódva [[Észak-Amerika|Észak-]], majd [[Dél-Amerika]] nyugati partját követi egészen a [[Tűzföld]]ig.
 
A körülbelül {{szám|40000}} [[kilométer]] hosszúságú patkó alakú övezetet [[mélytengeri árok|mélytengeri árkok]] és [[Tűzhányó|vulkánok]] sora alkotja, valamint a [[kéregmozgás]]ok okozta egyéb jelenségek (földrengések, gyakori [[cunami]]k) jellemzik. A tűzgyűrűben 452 aktív vulkán található, de itt helyezkedik el a Föld összes aktív és szunnyadó vulkánjának 75%-a, a [[szeizmikus aktivitás]] is itt a legnagyobb, a [[Föld]] összes földrengésének körülbelül 90%-a a Tűzgyűrű környezetében történik.
 
A Tűzgyűrű kialakulásának oka sokáig vitatott volt, és elsősorban [[vulkanológia]]i alapon próbálták a jelenséget magyarázni. A tényleges okok felderítéséhez a [[lemeztektonika]] megszületésére volt szükség. A ma már általánosan elfogadott elmélet szerint az egész Tűzgyűrű (helyről helyre kissé változó jelleggel) [[aktív kontinensperem]]ekkel esik egybe, ahol (egy viszonylag rövid szakasz kivételével) az óceáni kőzetlemezek alábukása, [[szubdukció]]ja zajlik. A szubdukcióban a vékony óceáni lemez bukik kontinentális lemezek alá. A szubdukálódó hideg és vékony [[óceáni kéreg]] a vele ütköző másik lemez alá bukva mélyfészkű földrengéseket kelt, az [[asztenoszféra|asztenoszférába]] belemerülő és lassan felolvadó, magas víztartalmú óceáni kéreganyag keveredésével [[magma]]képző folyamatok indulnak el, ami mélységi magmás folyamatok mellett különféle kemizmusú aktív vulkanizmust is generál.
 
== Források ==
*{{MNL|5|446}}
*{{MNL|14|400}}
 
{{DEFAULTSORT:Pacifikushegysegrendszer}}